Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-29 [0297]

5 Albrecht királyi herceg, aki vasárnap aeieio^ a magyar íwmaa*nyes Akadémia összes ülésén, mint vendég a telepítésről tart előadást

f Szombaton délben fogadta a sajté képviselőit es tájékoztatta éket azokról az okokról, amelyek arra késztettek^ hogy ezzol a kérdéssel foglalkozzék. amelyek miatta telepítés kérdését annyira időszerűnek látja. ' Amikor híre ment annak - mondotta - hogy a telepítés kérdésevei foglalkozom valószínűnek tartom, hogy sokan a fejüket csóváltak es tűnődtek azon, Lt*. miként lehetséges, hogy épen én kerestem ki ezt a kérdést magamnak? , • ' ... Felfogásom szerint a magyar törvényhozás tagjana: nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak s ez az utóbli nemcsak abban nyilvánul meg hogy az ember eljár a Felsőház üléseire és szavaz, hanem foglalkozni kell a megoldásra váró kérdésekkel is. Ezek közül azért kerestem ki magamnak a telepités kérdését, mert ugy foglalkozásom, mmt érdekköröm alapján különösen érdekel engem minden kérdés, ami a magyar földdel függ össze. Szek között pedig az egyik legidőszerűbb kérdésnek a telepités kérdését tartom, amely olyan szervesen összefüggő egységes kérdés hogy teljesen leköti az embert s állandóan tud foglalkozni vele. En a telepités kérdését nem politikai kérdésnek, hanem nemzetgazdasági és szociálás kérdésnek tekintem s mint ilyent fogom tárgyalni. Tanújelét kivántam adni ennek azzal is, hogy előadásomat nem politikai testület előtt, hanem tudományos keretben tartom meg, azzal a célzattal, hop-y gyakorlatilag mutassak rá a kérdésre és megoldásának részleteire. °A telepités kérdése általánosságban mindig időszerű mégpedig, abban a mértékben, ahogy a magyar földbirtok megoszlása a kor igényeinek és fejlődésének megfelel. Különösen időszerűvé pedig az teszi most ezt a kérdést, hogy a mezőgazdaság rossz helyzete igen erősen kidomboritja azokat a tényezőket, amelyekből a telepités gondolata adódik. Ez a ket fő tényező a földkinálat és a mezőgazdasági munkanélküliség. A földkinálat a mezőgazdaság rossz Helyzetének következménye. A túlterhelés, sok esetben a roszz gazdálkodás következtéién is ma körülbelül két-három millió katasztrális holdat kínálnak eladásra. Sz alatt nem azt értem, hogy ez az a területmennyiség, amelyik azonnal vevőt keres, hanem azt, nogyha ralamilyen fölhasznalási alkalom mutatkoznék, ilyen mértékű kinálattal bizonyosan számolhatnánk. Ugyancsak a mezőgazdaság rossz helyzete következtében igen erősen megnőtt a mezőgazdasági munkanélküliség. Vannak számitások, amelyek szerint a mezőgazdasági munkaiad- száma 250.000-500 ezer főre terced. Nehéz itt a számarányt pontosan meghatározni, mert hiszen a mezőgazdasági munkanélküliség nem központok szerint "jelentkezik, mint az iparnál. Ebben a vonatkozásban sokkal nehezebb a teljes, vagy fél munkanélküliség meghatározása is, hiszen sokan egy-két hétre tudnak maguknak munkát szerezni, azután hosszú hónapokig nem. Egymásra hat ez az emiitett két tényező és mindegyik olaalon növeli a nyomort. Minél több terület: kínálkozik eladásra

% annál kevesebb érdek fűződik a beható gazdálkodásra, ennek következtében pedig fokozódik a munkanélküliség. Ez a két tényező vezet tehát okszerűen arra a gondolatra, hogy a rendelken zésre álló, vagy könnyen megszerezhető területeket telepitsük be munkanélküliekkel. .A telepitésnek hátránya az, hogy pénz kell hozzája mai nehéz pénzügyi viszonyok között pedig sokkal nehezebb a telepités pénzügyi lebonyolítása, mint nyugodt kedvező időkben, amikor sem az állam ser a magángazdaság nsm küzködik annyira a pénztelenség okozta bajokká. . Határozott hátrány ez, amelyet, azonban teljes mértékben ellensúlyoz az a nggy előny, hogy'ezen az úton nagy földterületek,olyan birtoktestek, amelyek—'k megművelése iránt tulajdonosuk már nincs kellő érdeklődésselj amelyen nem folyik beruházás, amelyeknek müvelésére nem fektetnek erot és e# trgiár, ujbol a termelés szolgalatába állnak s.ezzel meg tudiuk szüntetni mezőgazdasági munkanélküliséget is és a szociális elégedetlenséget is. telepités következtében emelkedik a forgalom és a fogyasztás, ami frwr.észetesen közvetve kellő hatással van az iparra és a termelés egyéb ágára is. A telepités kérdését teljesen külön választom a földosztás hangzatos jelszavától,;, mint mondottam nemzetgazdasági és szociális^kérdésnek tekintem. A nagy mezegazdasági üzemek létjogosultságát a telepités., a telkesités nemcsak nem érinti, hanem bizonyos mertékig bizonyitja. Ellen* mondásnak látszik ez, de igy van/^M^ t«K>*/