Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-28 [0297]

Farkas Tibor sajnálja, hogy ielenctékeny világtor ül etek. igy Ázsia és Afrika, kivülmaradnak külképviseleti hálózatunkból. A szovjettel való viszony tekintetében kizárólag az hideg ész politikáját tartja helyénvalónak. Sürgeti a külkereskedelmi szolgálahink kiépítését, a diplomáciai kiképzés és hírszolgálat tökéletesités ét. Helyesli a szabad, kéz politikáját, de utal a földrajzi megkötöttségek adottságára, és a magyar külügyminiszter feladatát abban látja, ""hogy a magyar külpolitikát higgadtsággaL. egészséges koncepciók felé „vezesse. , , , Qrffy Imre sajnálattal állapította meg, ho§y az.általános politikai irányzattal nem mindig, fuj egy irányban r. gazdaságpolitikai fejlődés. Politikai barátaink nem Mindig foglalnak el velünk szemben gazdaságpolitika. ílag kedvező álláspontot. Igyekeznünk kell gazdasági téren az önellátási iránnyel megküzdeni", Benes legutóbbi nyilatkozatát fenntartással bár, de kedvező jelenségnek itéli. Végül a külügyminisztérium központi szolgálata és külképviselet- között nagyobb személyi kicserélődést tartana kívánatosmk. Györki Imre csatlakozott vrffj kritikájához, amilyben egyes államok önc-llátási törekvéseit illette. A kölcsönös elzárkózással szemben elő feli segiteni nagyobb gazdasági egységek kialakulását* A külügyi költségvetés a. nri nyomorúságos áll~ nőtökhöz viszonyítva ugy a. központban mint a külképviseleteknél túlméretezettnek tartja. Szovátetto a

(

kivándorolt munkások állampolgársá.sánck kérdését és követelte, hogy szállítsák le a jelenleg fennálló tulmagas ut le véli Heteket, A külügyi költségvetést nem fogadta cl. Bíró Pál kifogásolta az előző szónok egyoldalúságát. Az olasz lool kereskedelmi forgalmunk évekig kedvezően -lakúit és a. legutóbbi évek öszszezsugorodott forgalma elsősorban a gazdasági válság követk.zményc. A külügyi költsésvoté s valóban nincsen túlméretezve és sajnálatos, hogy a világ jelentékeny részcin. nincsen képviseletünk. A külképviseleti-tisztikar gazdaságpolitikai- továbbképzésének kérdését tette ezután szóvá. Fenntartóndónak tartja a külügyminisztérium vezető szerepét a külföldi gazc-sagi tárgyalásoknál, . , , , .. u ' c labián Béla a lógnagyobbfolcu tokárékosségot követelte. Szegény, kis ország vagyunk és illik, hogy ezt külszolgálatunk méretezésében is mcg7 mutassuk. Feleslegbe fényűzésnek t-rtaná:. a távolkele ti kepvi selotckletcsitését. Szovátetto Oroszországi hadifoglyaink helyzetét, A

z orosz natosagak erőszaka 1 is visszatartják azokat a szcrcncsótlcn magyarokat, akik hozajovctélre jelentkeznek. Az ország feladata, hogy azoknak, -kik a világháborúban határait védték, hazajövetelét lehetségessé tegye. .Az iurope-szerte mutatkozó gazdasági elzárkózást szerencsétlenségnek tartja, mert nemcsak, a gazdasági élet összeroppanásához, dc egyúttal politikai téren is a szelsősegek ural ómra jutásához vezet. „ . , , , „, ., ., * I • Ostor József az osztrák hatóságok részéről megnyilatkozó kicsinyes akadékoskodásokra hivja fel & mugyminsztcr figyelmet. Eckhardt Tibor a mai világpolitikai nolyzetben ket kovu-tulost állit fel. Először: a békeperujitáskérdósót nem szaVd pártpolitikai szempontból kezelni, másodszor: mindent meg kell tenni arra, hogy az európai agrárpiacokat biztosítsuk. Nem szabad belpolitikai elgoncb last Mlpolitikai térrc átvenni és nem szabad megengedni, hogy MagyarországHémctox-száfigal rossz viszonyba-kerüljön csak azért, mert egyes partoknak a.jelenlegi •• német rendszer belpolitikai szempontból nem tetszik, -A legridegebb tárgyilagossággal kell eljárnunk annál inkább, mert Néma-tor szag tamogafe. sát ugy gazdasági? mint politikai téren nélkülözni nem lohet. Adatokig. 1 megalapítható tén-v, hocv é földen legjobb agrárpiacainak• tőszomszédságában elünk, fzek: _ Nómlíorszlg, Csehország, Szíria és,Syájer. lehetetlen, hogy az ezekkel az á/ll^mokkr 1 krpcsol-.than fennálló loviszonyt ne lőhessen felhasználni arra,, hogy e téren gazdasági szcmoontbol is engecmienyeket erjunk .e 1. BofaáJK /Folyt, kov./