Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-25 [0297]

-o- J Belgrád, április 25. /Avala/ A belgrádi éllamvédeljni törvényszék előtt ma befejeződött Macsek bünperéntíc f tárgyalása.. Miután a biróság kihirdettél hogy a vád es a védelem által benyújtott beadváiryek egy­részét elfogadták, más részét visszautasították, felolvasták a Giornale d,Italiában és a Vedstta d>Italiában megjelent cikkeket. A két l®rol a vád­lott a törvényszék előtt kijelentette, Sogy ellenséges álláspontot foglal el Jugoszláviával szemben. Az elnök ezután az eljárást befejezettnek nyil­vánította, majd az állami 1 .gyászt felszólította, hogy mondia el vádbeszédét. Az ügyész előadta a vád in&okolását és érvelését 6 Macsek ellen, aki t az állam ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolt, szigorú büntetést kért. Ezután a védő emelkedett szólásra és Jiosszwi beszédben igye­kezett bizonyítani Macsek ártatlanságát, majd a biróság jóindulatára hivat­kozva felmentő ítéletet kért. Az Ítéletet a törvényszék szombaton tíz óra­kor, hozza meg. /MTI/ Ba/Vá /-/ § P r á g a, április 25. /Cseh Távirati Iroda/ Béres külügy­miniszter a parlament mindkét házában nasy beszámolót mondott "Harc a de­mokráciáért az európai és a világpolitikaDan" oimmel. Benes vázolta a legutóbbi hónapok világpolitikai eseményeit és többi között a következőket mondotta: fWtt&^^WV*H«£OÚ - A békeszerződések egész felepixáse olyan természetű yolt> hogy rendelkezéseiknek bizonyos"" • v ' idővel megváltoztathatók, illető­leg teljesen el is tűnhetnek. Ezzel szemben *•? : r ;t'iní a békeszerződések egyéb rendelkezéseit állandó jellegűnek vagy csaknem megváltoztathatatlan­nak szánták. Ez utóbbi természetű rendelkezésekhez tartoznak a területi rendelkezések. Benes külügyminiszter ezután részletesen vázolta a béle szer­ződések megváltoztatása érdekében indított harcot és elsősorban rámutatott' a locamoi egyezményekre, amelyek a szabad akaratból elhatározott megváltozs tatások jellegzetes példái, A békeszerződések megalkotói nem számítottak arra, hogy lehetséges lenne Németországot és a többi legyőzött államot állandóan vagy tul hosszú ideig a legyőzött és egyenlő jogokkal nem biró szerződő fél szerepére kényszerí­teni. A naí európai politika és egyben Cgohszlovákia polit ikája legfonto­sabb kérdésének azt a problémát kell tekinteni. ho-?y mikor 411 mee a reví­ziós kérdés fejlődési folyamata és mely ponton találhatja meg BsehszJovákia a két tábor közötti végleges egyensúlyt. Minél erőteljesebben támadták a békeszerződéseket, annál jobban rá voltak utalva a kis középeurópai államok arra, hogy egymáshoz kölcsönösen közeledjenek és szerves e^'ysé^be tömörül­jenek. Ez államoknak életbevágó politikai, gazdasági, kulturális és nemzeti érdekei forogtak kockán és a jelenlegi európai állapotoknak létérdekükben álló fenntartásáról volt szó, Franciaország - • _ volt az első, amely ennek helyességét felismerte és ezért az uj államok Ürancia­ország mellé állottak. Benes ezután az olasz politikának a különböző államokra gya­korolt hatásáról beszélt és rámutatott arra, hogy Németország, Magyarország, de részben Ausztria és Bulgária is természetszerűen rokonszenvvel kiséri az ole sz politikának ezt az alakulását. - mi a kisantant politikáját illeti - mondotta e külügymi­niszter - arra törekszünk, hogy a háború előtti állapotok no tér jenek v issza ismét, amikor a kisebb középeurópai és balkán államok csupán a nagyhatalmak politikájának tárgyai voltak. . Ka ezekhez az állapotokhoz visszatérnénk, ez uj, borzalmas európai háborúhoz vezetne, ^z ellen peeig minden erőnkkel küzdünk és biztos vasryok abban, hogy küzdelmünk nem marad meo.dö,^ - Sem Ausztriának, sem Magyarországiak, sem Bulgáriának nem áll érdekében, hogy bármely nagyobb állam politikájának tárgyává váljék.

Next

/
Thumbnails
Contents