Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-24 [0297]

r Berchtesgr. den

g április 84. Schoea báróvolt párisi nagykövet, hétfőre virradd éjjeT82 éves koráaans*ivszélhűdés következtében meghalt.mii/ Kö>i jk 33-as bizottság ülése, Y|/ folytatás./ t R/L után A bizottság ezután a részvézy társasások, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok, közüzemek, egyes közérdekű testiiletfc és egyesületek működésének gazdaságosabbá tételéről szóló rendelettervezet megvitatására tért át. * A rendelettervezetet Szilágyi Laios előadó ismertette. Utalt arra, hogy a pénzügyminiszter a költségvetés Denyuitásakor bejelentettea képviselőháznak, hogy a kormány a 33-as országos Bizottság elé olyan rendelettervezettel lep, amellyel szigorú állami felügyelet alá kívánja helyezii azokat a társaságokat, amelyekben az állam akar részvényjegyzés, akár üzlet rész jegyzés, akár pedig hitel vagy segélynyújtás utján erdekelíséget vállalt. A rendelet ezt a célt szólalja és az állam érdekeitségének megvédésén kivül a. törvéiyhatóság, megyei város, község, közalapítványa érdekeltségeit védi. A rendelet egyrészt módot nyújt a köztámof

atásban részesülő társaságoknak arra, hogy kiadásaikat általában, de küÖnösen személyi kiadásaikat csökkenthessék, másrészt pedig oly rendszeres állami'felügyeletet vezet be, amejy az érdekeltség vagy köztámogatás természete, mérve, illetőleg veszélyeztetettsége sfeerint enyhébbm vagy szigorúbban kezelhető. Ugyan ily en célból beavatkozik a rendelet az összes közüzemek vezetésébe is. Biztosit ja azt. hogy egyes közérdekű testületek és egyesületek különösen a vizszabályozó, árme tésitő és öntöző társulatok, a kereskedelmi és iparkamarák, továbbá a mezőgazdasági kamarák költségvetési egyensúlyuknak biztosítása, továbbá, amennyire ez lehetséges, a kötelékükbe tartozó érdekeltségek tagdíjainak, illetőleg járulékainak csökkentése és anyagi erejüknek közérdekű tevékenységükre fokozottabb mérvbai való felhasználhtása végett kiadásaikat általában, de különösei szanélyi kiadásaikat csökkenthessék. Módot nyújt arra, hogy azok a részvéy társaságok és szövetkezetek, amelyeknél az államnak vagy közületnek nincs anyagi érdekeltsége, személyi kiadásaikat szintén a változott gazdasági viszonyokhoz igazihassák és azoktól az aránytalanul magas javadalmazásoktói szabaduljanak, amelyk g^dasági erejüket aláássak, működésűket megbénítsák és nemcsak a virágzás, akadályozói, hanem esetleg a társaság összeomlásának is okozói lehetnek. Itt az állami felügyelet csak a 200,000 pengőnél nagyobb «\. érdeketöégekre terjed ki. Szigorú a felügyelet ott, ahol már veszély mutat kozik

K ahol le kell mondani a részvényekről, üzletrészekről, osztalékról, nyerekedésről, kamatról, ahol már fizetni kellett vagy fizetni kell. Itt az állami felügyelet már a 200.000 pengőnél kisebb, de 100.000 pengnél nagyobb érdekeltségekre is kitér jed,SŐtaz összegre való minden tekintet nélkül állami felügyelet alá kerül'az intézet akkor, ha miatta*.- az államra fizetési köte -.zettség állott be. Az állami felügyelet szigorúságának három foka van.,Enyhébb felügyelet alá esik az olyan kö z támogatásban rés ze sülő társaság, ahol ezideig veszély nincs, ahol sem tőkéről, sem kamatról, osztalékról vagy nyereségről lemondani nem kellett ezideig, ahol fizetési kötelezettség nem állott be. ahol a mérleg nem veszteséges. A felügyel ő hat óság, hatásköre elsősprban mindazon adatok beszerzésére kiterjed, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társaság vagyoni helyzetéről és üzletviteléről alaposan tájékozva legyen. Ebből a célból a felügyelő hatóság a társaság könyveibe, irományaiba és jegyzőkönyveibe valódé tekintésre széleskörű f elhatalnazást kap . a társaság szerveire és alkalmazottaira nézve pedig az adatszolgáltatás kötelessége, elbocsátás, illetőleg elmozdítása szankciója mellett monda-.lk ki. , Bo/Vá.l. /Folyt, köv./