Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-24 [0297]

/ 33-as bizottság ülése. "S.folytatás./ Esterházy ^óric gróf, a kamatmérséklések kérdésének, a kamathátralék és általában a. hitel kérdésének megoldását sürgette. Ezután bírálta a kormánynak-zt r.z iniézkedését, amely a magyar eredetű fát . az Alföld nagy részétől távoltartja és a román kontingens szabadon bemehet oda. , ,, , . wolff károly felhivta. a bizottság figyelmét a házbirtckot t; rhelő tartozások kamatmérséklésének a. szükségességérc, tíckcrlt Sándor végleges rendezést tart szükségesnek, mert csak az válthatja ki azt r nagy erőt, amely e népnek a földhoz való erg-szljóíásában rejlik. A ^zdákrak látaiok kell, hogy ha nehezen es hosszú, idő múlva is, végül méads csak kibontakozhatnak súlyos adósságaikból. Pallavicini fyörgy őrgróf hangoztatta, hogy továbbmeno íqeuglenes rendezésre van szükség. Felhivta a bizottság figyelmét a svájci gazdám ertö in tézkedé sekre, amelyei: messzebb mennek mint a magyar kormány intézkedései, annak ellenére, hogy Svájc nem mezőgazdasági ország. A rendeletet elfogadta. -•zután Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolta felszólalásokra. Magam is tisztában vagí'ok vele - mondotta -, hpgy az a segítség, amelvet a rendelet nyujta súlyosan eladósodott gazdáknál neaje lenti a kérdés végleges megoldását. A kérdés helyes megítéléséhez hbehatóan kell ismerni azokat a tényeket, amelyeken az eladósodási probléma félépül. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az eladósodás az.országnak bizonyos részeit azokra jelért súlyos problémát, akiknek t=rhei bizonsos határon felül vannak. Nézetem szerint a mezőgazdaság ma tulajdonkép két ecészen különálló rétegre válik szét. -z egyik réteg egyáltalán nincs vagy csak kismértékben van eledosodva, ezek erdekei tehát nem azonosak annak a rétegnek érdekeivel, amelyek nagyobbmert ékben eladósodtak. A mez-gazdasági adássá a terhekkel súlyosabban küzködo gazdák és azok családta..gjainak száma legfeljebb nyolcadrésze Magyarország lakosságának:..egymillió ember. Sz igen. nagy réteg, de az is világps, hogy egymillió

1 ember sorsának könnyítése erdekében nem szabad olyan, elhamarkodott vagy túlzott intéz ke tekét tenni, amelyek a többi hét és félmillió lakos ércekeit esetleg karesztrófalissn érinthetik. Ezért tehát a kérdésben óvatossággal kell eljárni, és nem szabad olyan nézeteket terjeszteni, amelyeket megvalósítani ép a hét és félmillió ember érdekében nem lehet. A rendelet nyugalmi helyzet teremtését szolgálja. Bizonyos kis enyhítés megteremtése volt szükséges azért, hogy egy kis időt nyerjünkj hogy a következő évi termés betakarításáig jóban tudjunk tájékozódni a fennálló helyzet tekintetében. Azok a bizottságok, amelyekre képvis le házi beszédemben utaltam, tulajdonképen csak egyeztető bizottságok volnának. Az egyeztető bizottságok az adcs és hitelező közötti kiegyenlítés előkészítésére vannak hivatva. Szék a bizottságok pedig, amelyeket említettem, invesztigácios bizetságok lesznek, amelyek az országnak különböző részeiben köznonti szerv irányítása mellett fognak működni. Sz a bizottsági szervezet kiépítésében "talán meg fog felelni egy átalakított FOB-nak. Széknek a bizottságoknak feladatává és kötelességévé tesszük, hogy részletekbe menőleg megismerjék a mezőgazdaság eladósodásának helyzetet, hogy esész pontosan tudjuk, hogy a nagy-,Közép- és kisbirtokok különböző osztályai, az ország kükönoözó részeiben milyen terhekkel kénytelenek küzdeni-és melyek azok az intézkedések, amelyeknek ré^én ezeket a kérdések t legkönnyebben és legcélszerűbben lehet megoldani. Szükséges azonkívül az adatoknak részletbe menő és lehetőleg egyénenkénti felvétele azért, mert nagy általánosságban a külföldön az a házét uralkodik, hogy az adóssági kérdések elintézése bizonyos egyéniesített eljárást tesz szükségessé, a hitelező és az adós közti kiegyezés elve fentartandó és legfeljebb olyan irányelvek írandók elő, amelyeknek segítségével osztályozni lehet az egyes eseteket,és köMvc-bbcn meg. lehet találni a megértést a hitelező és adcs között. R/L Folyt-köv,/