Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-22 [0297]

§ A budapesti finn konzulátus közli: Onni Talas

l rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Finnország magvarországi követe, tegnap hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezett, /MTT/ Vi/Yi §Nagykőrös, április 22, A sorozatosan ismétlődő áprilisi fagy súlyos károkat okozott a nagykőrösi gyümölcsösökben. Az ecdigi megállapítások szerint a did teljesen elpusztult, a barackrán és a cseresznyében 4Q-50 százalékos a kár, a salátatermés nagyrészét vitte el a fagy./MTI/ Vi/Yi § Az Első Dunagőzhajózási Társaság a Bécs-Pozsony-BudapestBelgrád-Lom-Russe-Girurgiu közötti expresshajó járatokat a folyó évben Bécsből és Budapestről völgymenetben április ho 30.-án, Giurgiuból és Budapestről Bécsbe hegymenetben május 3,_án megnyitja. Felvilágosítást nyújtanak az Első Duna-Gőzhajózási Társaság magyarországi forgalmi igazgatóságaiéi/,,Budapest, V. Rudolf-rakpart 3. Telefon 272-45, a m eget jegyirodák és a társasági állomások,/ií TI/ Vi/Yi §Pécs várad, április 22, Auth János jómódú gazdálkodó tizenké téves János nevü fia a padláson játszadozott. A tetőszerkezet alsó gerendáján állva játékból maga köré csavarta a felsőgerenőéról lelógó kukoricaszári tó kötelet. Közben leszédült a gerendáról s a kötél nyaka köré csavarodva megfojtotta. A szerencsétlenséget csak későn vették észre. MTI/ »M, — § A Kamara Színház heti műsora.' Hétfőn, kedden

%

szerdán, csütörtökön, pénteken Bolondóra /ötvenedszer/, szombaton Válság és Szerelem /előszűr/, vasárnap délután Caramba, este Vá.ság és Szerelem, Az előadr'sok kezdete este fi nrp.br. délután 1/2 4 őrakor./MTl/ Vim 7&26$ §Szekszárd, áorilis 22. A szekszárdi vármegyei múzeum a Decstol öt kilómé térrel nyugatra n fekvő t úgynevezett Városhely nevü magaslaton, ahol 85 méter"széles és 85 méter hosszú négyzetala.ru körülsancolt és körülárkolt terület van, próbaásatást rendezett, mert az7 J „-óbudai régi római hadiút mentén fekvő sáncmü római foldcastellumhak, nyári táborhelynek látszott, A próbaásatás eredménye valóban római oastellumot állapított meg; amelynek romjaira a középkorban ráépitkeztek, Dr. Csalagovits József, a gyűjtemény egyetem tisztviselője, a castellum sáncának alsó rétegében sok ró

n-:ai cserepet és egy teljesen ép e ényt talált, a felső rétegben ne ig középkori épület alapfalainak a maradványaira akadt. Egy másik árok legaljáról római urnasir, sok cserép, vasból késsült hajító dárda került elő. mig e '> réteg felett, közel a mai földfelszínhez XIII-XV. századbeli edénytöredékek feküdtek. A romai cserepekről a castellum kora a Krisztus utáni I, század végére tehető. A feltevés egyébként az. hogy a jó négy hektárnyi terüléctt magaslaton sikerült megtalálni a török hódoltság idején elpusztult 3te község romjait is. Elte annakidején Sárköz legnagyobb községe volt. A római castellumtól nem messze fekvő Korsósdombon a próbaásatás csiszolt, átfúrt kőfejszét és sok kőkori cserepet /Krisztus előtt 3000-8500/ talált, A cserepek alakjuk és díszítésük után ítélve olyan néptől származnak, amely ere etiléi az Alföldön, fölű g a Tisza mentén tanyázott és csak a kőkor végén szállta meg a Dunántúlt. A próbaásatások ereiménye alapiján mindkét ne 1 yen nagyobb ásatást végeznek majd./MTI/ Vi/Yi