Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-21 [0297]

• ' u r ??

z

őgazaaság átszervezéséről mondottakat teljes mértékben aláirta, At kell szervezni a taezőgazaasá&i termelést azoknak az igényeknek megfelelően, amelyeket a modern élet támaszt. Sz azonban nem jelenthet ugrásokat. KUiföloi elismerő leveleket olvasott fel, amelyek igazolják a magyar gyümölcs és főzelék minden birálaton felülálló voltát; hogy ennek ellenére is nehézségekbe ütközik ezeknek a cikkeknek kivitaLe, abban stk tekintetben része van a kereskedelem meg nem felelő voltának. t Igazat ad Ivády Bélának a fabehozatal ós a faárak körüli agf

nlyaiban. JSbben az évben 40.000 vagyont sem ér el a behozott fameunyig, hólptt volt év, araikor 170,-180.000 vaggon fát hoztunk be. Aoban, hogy a fa ára mégis esik, sok tényező játszik szerepet: az enyhe tél,a tavalyi duplavávri, a 10 millió méte mázsává}, nagyobb alföldi ten^erite més sto. A fa ára most is majdnem a régi maradt, mig a buza ára a ré inek negyedé e esett, mert az előbbiben^behozatali, az utóbbibankiviteli állam vagyunk. Nem szabad idegenkednünk attól a gondolattól, hogy a ma

3

yar fa árának védelmében is megtegyük a szükséges intézkedéseket. Fontos volna az erdőkite melés kérdésével foglalkoai. Abban, hogj a magyar.erdőbirtokok kiteimelése nem hasznot hajtó, na?y része van annak, h©e7 a birtokos legtöbbször nem maga foglalkozik- a kito melóssal,még pedig azért, mert vagy nem ért hozzá, vae-y nincs reá pénze. Megfelelő hitelpolitikával se ítságáre kell sietnie?,okn?/c. akik maaik att-rják ki- • termelni erdejüket. Az, Hogy a bányák nem ha sz álnak haz í bányaf at» a vasúti politikával ás azzal a helyzettel függ össze, hogy a bányák ós az erdők az országnak e.-ymástó'l legtavolcsónb részein vannak. EszakMaparprszíkpn pedic.< épen a bányákkal határosak azok aza erdők, ahol bányafat lehet kite melni. Foglalkozik azz.il a kérdéssel, hogy megfelelő fuvarp«litikáva'i a bányádat magyar fa használatára szorítsa/ Bud János a kivitel támogatásit helyezte előtérbe. Ez a legkevésbé megfelelő forma, de sajnos, nem járhatunk uj utakon./ < A kivitol támogatás-: nélkül sem belső árpolitikát nem tudunk csinálni, som külkereskedelmi mér le ünkot nem tudjuk fenntartani. Farkas István a földbirtokpőlitikarol a hitbizományokatszervezésáról és a munkabérmegállapitáeokrol beszélt s szociális kérdéseket helyezett előtérbe. Nvu?odt lelkiisme ettél mondhatja, hogy nem volt hivatali működésének o.ryetlon ténykedése sem, amelynél ne ezeket a kérdéseket igyekezett volna szem előtt tartani. Az osztrák szerződés megkötésénél is a legtöbb munkáskezet foglalkoztató termelési ágek erdekeire volt tekintettől. A földbirtokpolitikát is ebből a szempontból nézi. Olyan intézkedesokűt azonb?.n, amelyek a nemzet fennállása szempontjából* nélkülözhetetlen értékeket pusztítanának el - mint amilyon a mai na^birtokos ás középbirtokos - a kormány sohasom fog tenni. Tannak oirmö'-ok, hogy e rétegek kiszolgáltatása nélkül, sőt ezek megmentéseid lehet szolgálni az uj fölibirtokb'olitika céljait: például az ado- és illetékhátralékok megszüntetését"lehet összekapcsolni a földbirtokpolitikával. • , > , i A munkabérek megállapitása na:.yon nohez kerdes. A munkabéreknek együtt kell haladniok a termelési le he tőségekkel. Sok helyen maguk a mun kasok tiltakoznak a bérmegállapítás ellen, mert jobb az alacsonyabb ber, mint az, ha a megállapított na^as bérek mellett egyáltalában nem alkalmaz nak munkásokat. Minden igyekezettel arra törekszik, hogy megakadályozza a munkások kiuzsoráz ás ~.t. .' ... ......... . H/Vi /Folyt.köv./ ÜK. • ••••• - ^