Napi Hírek, 1933. április/2

1933-04-20 [0297]

A tárca működési területén ma két fontos feladat van. Egyik a belső munka, az int ezzé nyéknek bizonyos belső tartalommal való megtöltése, a m^sik pedig a legfontosabb kérdés: a nemzeti életben nélkülözhetetlen intézményeket átmenteni a jobb időkre, amikor fejleszthetők lesz-^ nek, A belső munkával kapcsolatos a nemzetnevelés kérdése is* Már az első pillanattól kezdve hangoztatta, hogy az iskolában a nevelésre nagyobb Bulyt akar helyezni az oktatás mellett. Fontosnak és szükségesnek tartja a szakszerű kiképzést, de ennél is fontosabbnak tartja" az egészséges vi-" lágnézeti és erkölcsi nevelést* Ez a szempont vezeti az iskolák^újjászervezésének kérdésében és - noha foglalkozik a tantervűjjászervezés dolgáy val - bizonyos szabályrendeletek kidolgozásával, a lényeget a tanárok kiképzésének helyesebb alánokra való helyezésében lát ja," másrészt pedig a nálunk nagyotv elhanyagolt iskola fel ügyel et kiépité sebén. Ez az a pont, ahol költségvetésileg és szervezetileg is a legalacsonyabban állunk.A jó iskola fel ügyelet teszi csak az iskolában élővé azt a szellemet^ amelyet egy jó tanterv és utasítási elő akar irni, A magárahagyott tanerő képtelen az élet követelményeivel összhangban maradni s ezért a tervezett átn szervezési munkálatok egyik legfontosabb része a középfokú tanügyi hatóság kiépité se. Az iskolatípusokat közelebb kell hozni egymáshoz, mart ma túlságosan öncélúak az iskolák. Az egyik iskolatípusból a másikba átlépő gyermek idegen világban találja magát,, mert ezekben az iskolatípus okban nem a nevelési,, hanem az oktatási szempontok vannak tulailyban. Az uj ^iskoláiéi ügyelet i rendszérrel, másrészt pedig a tanerőképzés átalakításával kívánja az iskolatípusok kózelebbhozását megoldani. kétségtelen, hogy a négy egyetem'fen&tartá sa, illetve kettőnek újra felállítása annakidején túlzott volt. Három egyetemet - egyet a Tiszántúlon, egyet a Dunántúlon és egyet Budapesten - elegendőnek tartott volna. Viszont a hallgatók száma azt mutatja, hogy a negy egyetem valóban fennálló szükségletet elégit ki, ha ezt a szükségletet a tanulnivágyás és nem az elhelyezkedés szempontjából ítéljük meg* Az egyetemi hallgatók száma meghaladja azt a számot, amely Na|ymagyarorsz^őnfolt. mert ma 14.000 egyetemi hallgató van, szemben a békebeli 13,000-rel, Ez a számnövekedés a középiskolákban is ugyanígy tapasztalható, de nemcsak nálunk, hanem $ás országokban is. Szóvátették a középiskolák csökkentését és a tandijkérdest is, • ,

; ' • éz e téren mutatkozó takarékosság na gyré sz ben áthárításjellegi» A középiskola i dologi kiadások megszűnő része, anely egymilliót^ tesz,, áthárul a szülőkre , illetőleg az úgynevezett fenntartási és mellékdíj-járulékokra* Sa azonban nem jelenti azt, hogy az egész összeget a szülők viselik. Az ilyen áthárít ás igen veszedelmes eszköz volna szociális szempontból, mert lehetetlenné tenné a szegény, de tehetséges gyermekek iskolai nevelését. Ezért - .. .«? t.rvet dolgoztak ki az egyetemekre és középiskolákra vonatkozólag, amely tulajdonkepen kísérletet jelent a fokozatos tandíj bevezetésére, helyes óbbon degresszív tandíjfizetésre, amely csak a tehetséges diákoknak biztositana nagy kedvezményeket, Aszerint százszázalékos tandijat ege sz ben 100-120 pengőt, csupán a diákok^ tíz százaléka fizetne és a kedvezmény fokozatosan lemenne egészen a tanoijmentősségig, A kedvezmény csak az arra rá utáltaknak jutna, A kiválogat ásta tanulmányi előmenetel alánján kívánná gyakorolni, t Ami a középiskolai reformnál a gyakorlatiasság szempontját illeti, az a felfogasa, hogy az iskola az életnek neveljen. Nálunk elsősorban a polgári iskola a gyakorlati életre nevelő iskola, erre épülnek fel a szakis kólák, a kereskedelmi, a mezőgazdasági f elaőiskolák ax.stb. T/Vá /Folyt, köv./