Napi Hírek, 1933. április/1

1933-04-06 [0296]

hl Bérli n,április 6. /'"olff./ A külföldi sajtó berlini szövetsége ma este a oropagcnde-minisztérium dísztermeiben tartotta szokásom évi estjét, amelynek efcmittel különös jelentőséget adott Hitler Adolf birodalmi kancellár és Göbbels dr. birodalmi miniszter beszéde. Jelen volt a többi között Papén alknncellár. Neurath birodalmi külügyminiszter, Frick dr. belü^miriszter, gróf Sohwerin-Krosiglt pénzügyminiszter, hugenbeg gaaitaaicUgyi és közélelmezési miniszter, Bioabépg tábornok véderomiMszter, Göriag miniszter, a porosz igazságminisztérium birodalmi biztosa. Kerrl, az országgá/ülés elnölr, több államtitkár, a biroaelmi minisztériumok vezető tisrtvisel&i, Levetzow berlini rendőrfőnök, a német országok berlini követei, a birodalmi -r/ülés és a .porosz ^országgyűlés párt csoportjainak képviselni, a külföldi diplomáciai missziók vezatoi Orsenigo pápai nunciussal élükön osaknem teljes szembeni a gazdasági élet több kimagasló személyisége, köztük Schacht dr., a nirodelmi Bank elnöke, a művészi, a tudományos élet, a sajtó és általában a közélet számos ismert személyisége. tí Krumbhaar kereskedelmi tanácsos után Göbbels dr. propagandaminiszter szolalt f 1, -largoztatte, hogy ma inkábbimmt valaha, a kormány és a sajtó között bizalomteljes viszonyra van ezükeég. A sejt

0 ma is,a rádió korszakában a hetedik nagyhatalom. A kűrjfc*ay teljes tudatában van annak, hogy mily nagy a jelentősége a sajtónak a közséleaány kialakulásában. Aki a közvelanény kialalátásában közreműködik, igen nagy felelősséget vállal a ccmzettel szemben. A sajtos? rbe de ág fogalmát cs. k o felelősség k-rétében lehet helyoscnmegárteni. A sajtónak joga ven arra, hoffy tanácsokat adjon, hogy végzetes ciha tarozásokkal szemem fcrlcmcljo

l

'into szavát és ezt a b#irálo szerepét nem szabad megakadályozni. Azonban r bírálatnak mindig a nemzeti fegyelem ált alános érvé nyű keretében kell meradnia. Angliában és Franciaországban önként értődik, hogy minden pártpolitikai ellentét mellett a nagy nemzeti kérdésekben a közvéleményt egységosen irányítják. Véleményeknek" és nézeteknek, amíg c nemzrt életét nom veszélyeztetik, szabadén kell kifejezésre jutniok, ha azonban kárára és romlására vannak a közérdeknek, a kománjnak szabályozóén közbe kell lennie. Az abszolút sajtószabadság fogalma liberális gondolatvilágból származik s a sajtószabadságnak cz a fajtája ^el3nult években olyan gyümölcsöket érlelt, hogy pirulni kell. nr visszagondolunk rá. Sehot a világon sem lett volna lehetséges, noyy a csclad, az állam, -z egyház legelemibb* erkölcsi törvényei t_cnnyirc lábbal tapossák. Üzcknck az üzclmolcncK véget kellett vetni, áz nem érinti a becsületes ujságirékat, hanem „csak r

zqpt a talpnélküli aszf alt írod rlmárok-t, akik nom népünkbpl szármáz^ tok .o a népiséget beteg agyuk termékei száméra lera todóhclyüK akartak használni, ^z aszfalt irodalmár a szellemi hanyatlás ama kormának volt ijesztő terméke, amely 1918. novemberében saakadt Németországra a ,, 0 Sz intellektuális rmarchia elleni harc győzelmes befejezés: elöfcei^&.. n nemzet sz-.Hemi újjászületésének. *z uj kormány egyáltalában ne fél a "tendencia" szítói. ' Azonban tisztességes tendenciát nyíltan beismerni fiűkJsp.l béfr«bb és becsületesebb d&&g. mmt . titokban nemtiezteesége"$ tendenciát költetni, a közben a pártatlan tárgyilagosság jelszafoa mögé re jtózni.Minket a német nemzet reformjának szándéka tölt él. Az újságírót ér sadalomnak ama szellemi erői, amelyek szintén e cél mellé állanak, biztosak lehetnek a kormány támogatásáról.Akik ezt az eszmét tagadják, vagy megvalósulását nur akar ják akadályozni r

Jteeknak bele kell törodmiök abba, npgy kiközösítik őle t az épitő&ok köréből, , , /Folytatása következil./