Napi Hírek, 1933. március/2
1933-03-30 [0295]
alanti P^eJíl Vn^iV-f raáro ,^s 30. Mgvar Tr.virati Iroda/ Pertinax mtött tfarisböl a Daily Telegraphnak, hogy a francia kormán? máe- tahoíí? ^ría^x^tóű-fre^^ 0 "* 4 ^ 1 -A»dni,VigSS, többin«» > Á ? aily ? eral ? diplomáciai levelezője szerint a három kisffMtfe i Donald- teolini-torv téí^tí^tó^lfctlf a hatót'aídositanl* ^ M a. rovásukra.Sarja Aé^Öataiom J. •>. v i t.Ajícws íhrpai-eioboii Sir Valter Layton kifejti, hogy mindaddig aligha lehet kielégítő leszerelési szerződóst kötni, amig meg nem egveznek a legnagyobb politikai kérdések elintézéséről, amelyekről Ivíussolpi és t MacDonald Rómában tárgyalt. A jelenlegi bókét nem lehet sokáig fentartani. Ha el akarják kerülni Németország újra felfegyverzését, akkor a többi államoknak legkésőbb az őszig meg kell kczdeniök saját haderejük csökkentését. •í"*, >i i ugyanezen lapban Hudd lest on ismert iró hosszú cikkben foglalkozik a római tervekhez fűzött megbeszélésekkel és mcgállapmtja, hogy Európa a Fekete-tengertől a Balti-tengerig erjed és farrong. Sérelmek, • esc is zö vények szálai szóvödnek, de mir&zoku . senkisem akar háborút. JÜZ azenban még nem elég a béke fon tartásához. Anig igazságtalan szerződések állandósítják a nyugtalanságot, addig a nemzetek gyűlölik egymást s mindaddig szükségképen fennáll a háború lehetősége, ami most látszik meg ^legvilágosabban. • _ • i. űl^in^ Q § B u k A V estxmárcius 30./Magyar íávirati Iroda/ A Románia és Jugoszlávia közötti egyezmények megerősítéséről szülő törvénv avaslat szenátusi vitája során mondott beszédében Gyárfás szenátor a következőket fejtette ki: *" ... TA „ bM>> - A szerződések minden tekintetben helyt állok. Köszönetet kell mondani a külügyminiszternek diplomáciai ügyességéért.amellyel ezt az eredményt elérte. Remélhetőleg ehhez/.hasonló módon szabályozzak majd mindazokat az ellentéteket, amelyek más államokkal szemben még cennállanak - Különösen nagy jelentőségűek az egyezmények közül a bánsági kisebbségi népiskolák engedélyezéséről szóló megállapodások. E megállapodások nagyon fontos elveket ismernek el. Igy elismerik, hogy a bánsági szerb kisebbségi iskoláknak nyilvánossági joguk van. Az állam nyelvét csak a III. osztálytól kezdve tanitiák, de akkor íscsak heti hat órában. Tanitiák a jugoszláv történelmet és földrajzot is. A szerb-horvát kisebbségi iskolák tani tói olyan nemzetiségűek és vallásiak lesznek, amilyen nemzetiségű ós vallású a növendékek többsége. A vallástant a lelkészek a gyermekek anyanyelvén tanitják. Olyan faluban, amelyben legalább husz százaléka a gyermekeknek szerb vagy horvát már kisebbségi elemi iskolát ál'ithatnak fel. A gyermekek nemzetiségét .a.szülök, vagy gyámok nyilatkozata alapján állapítják meg. A kisebbségi iskolák tanítóinak fizetését teljes egészébeh-az állam fedezi. A tankönyveket az illetői kisebbség maga készitteti, de hasznaihatók a,külföldön kiadott tankönyvek is. Végül joga lesz a szerb- horvát kisebbségnek kizárólag szerb vagy horvátnyelvü iskolát létesiteni. j - "örvendetes, hogy kisebbségi sorstestvéreink ily nagy eredményt tudtak elérni, noha e megegyezések ellenkeznek az alkotmányban leszögezett egyenlőségi elvvel. Reméljük, hogy a román nép igazságérzete meg fogja szüntetni ezt az egyenlőtlenséget amely a kisebbségekkel való bánásmód terén ma még fennáll. Mi mindenesetre mindent elkövetünk maja, hogy ugyanilyen eredményeiét érjünk .el és nagyon fontos osunk van azt hinni, hogy ugyanezeknek a jogoknak az elismerése a magyar kisebbság számára is már nem késhet scká.A'ol^t köv.'Ko'H
