Napi Hírek, 1933. március/2

1933-03-16 [0295]

/Az Orient Radio tudósításának folytatása Titulescu beszédéről/ • m

Románia elhatározctt"szándóka 3zovjetoroszország ir nyaban a legbékt,politikát folytatni, várva a .pillanatot. amikor normális politikai viszonyba léphet vele országunk elet erdekeinek épsége mellett. ""Bulgáriához való viszonyunk a legiobb;tovább is ki akarjuk /v..,rva azt mélyíteni, de semmisem tudna .»• ebben a tekintetben az ügyet előbbrevinni.nnnt Bulgária és Jugoszlávia megegyezése. Franciaországról a legmelegebb barátság hang Tán szólva, Titulescu a következőket fűzte hozza: A kisantantot rendszerint a francia politika középeurópai eszközének mondják.El se tudok nagyobb tévedést képzelni,, sem Franciaország,sem a kisantant nózőpointiáról.'Franciaországnak altalános, nem pedigömzo érdekei vannak Közép-Európában, amit legjobban bizonyít az,hogy azok az~államok.amelyek nem tagjai a kisantantnak

;

mindannyiszor élvezték a francia nemeslelküséget, ahányszor arra szükségük -yolt.;.\ ..: A kisantant a saját érdekeit védi", nem Franciaországéit.. Amikor például Románia "támogatja azt a" tételt, hogy a leszerelést biábns ágnak kell megelőznie, vajjon francia vagy román erdeket ved-eVAmikor Románia tamof

afia azt a tételt,hogy a békeszerződésekkel létesített nemzetközi rendet isztéletben kell tartani, francia vagy román érdeket támogat-e?Ha összhang van a kisantant elgondolásai és a francia elgpndoláspk között, csak üdvözölhet jük""raagunkat" a támogatáshoz-.amelyhez ennek az összhangnak nyomán saját nemzeti érdekeink jutnak. A politikai elgondolásoknak ez az összhangja valóságos forrása a kölcsönös megértésnek, szeretetnek ós elismerésnek. Nem hinném - mondotta azután"Titulescu, hogy a békés érzületek ós cselekmények te kint etében bár ki többet tudna* felmuta, i, mint Románia, külpolitikája. Így tehát nas a kisantant paktuma idézhet ,elő elégedetlenséget, nanem inkább a kisantantnak az az eltökélt sz andóka, hogy a békeszerződós ok létesítette rend megvúdós óért kész harcolni minden erejével. Azoknak,akik elvitatják tőlünk még a f védelem jogát is, igen érthető választ "adok-.Románia sokkal drágábbanvasárolfca me<? az élethez való jogát, se aminthogy valaha lemondjon roüa Titulescu beszéde után,amelyet nagy tapssal fogadtak,a parlamenti pártok vezérei szólaltak fel. Jfeszólt Pop-Csicsó.a kamara elnöke,aki a többség nevében fejezte'ki elismerését Titulescunak beszédóért és politikáiáért. Majd Argetoiaau, TT

anoilescu, Bratianu György, Filippescu, Cuza, Lupu, Goga, Junian ós Duea szólaltak fel.Valamennyien Hangsúlyozták és kisantant egyezményének jelentőségét a béke megszilárdítása szempontjából. Vajda miniszterelnök a kormány nevében a meleg elismerés hangján s&élt Titulescu ^politikajárói ós tolmácsolta neki az egész ormány üdvözletét és szorencsekivánatait munkájának eredményéhoz. Az ülés .* : berekesztése után is tapssal üdvözözölték a külügyminisztert. /MTI./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció