Napi Hírek, 1933. március/2

1933-03-22 [0295]

r f r á g a , március 22. A cseh kormány elfogadta a német kormány meghívásét a fizetési forgalom rendezésére irányuló tárgyalások megindítására; A tárgyalásokat a legközelebbi napokban, valószínűleg Prágában kezdik meg* /MTI/ Ke/Ke r Boroszló, március 22, /folff/ Az ügyéédi kamara vezetősége a következőket közli: Március 21,-én a boroszlói főtörvényszék körzetének ügyvédi kamarai elöljárósága majdnem teljes számban megjelent a hirdetett ülésen, amelyen valamennyi jelenlevő előljárósági tag lemondott tisztségéről. /MTI/ Ke/Ke , e , r Berlin, március 21. A Német Lapkiadók Sajtóirodájának jelentésé szerint a birodalmi gyűlés/-' ' bizottságaa ma tartotta első ülését, amalyet Bell dr. középpárti Bpviselő nyitott meg mint korelnök. A bizottság elnökévé Hö'gener szociáldem,.okrata képviselőt Jelölték ki, mint" hogy a váltakozva betöltött elnökség sora most a szociáldemokratákra

#

esik. Helyettes elnök a nemzetiszocialista Stöhr képviselő lett, A bizottság le«£ olőször'a nemzetiszocialisták szavazataival a szociáldemokrata szavazatokkal szemben, a középpártnak és a bajor néppártnak a szavazástol való tartózkodása'mellett hosszabb vita utan elvetette azt a szociáldemokrata indítván yt, amely a letartóztatott 11 szociáldemokrata képviselő haladéktalan szatadonbocsatását kívánta, A bizottság azután foglalkozott a kormányt támogató pártokf . ImÓdositási javaslataival. Egyhangúlag elhatároztak a korelnök intézményének megszüntetését. A szociáldemokrata szavazatokkal szemben a nemzetiszocialisták, a középpárt ós a bajor néppárt szavazatival elfogadták azt a további módosítás t, amely a képviselőknek kötelességévé teszi a részvételt a birodalmi gyűlés ülésein és az igazolatlan távolmaradást 60 ülésnapról való kizárással bünteti. Ugyanígy elfogadták azt a határozatot is, amely szerint az igy kizárt képviselőket jelenlevőknek koll tekinteni. A németnenuzotiek egyik képviselője a bizottsági ülésen nem volt jelen. /MTI/ Ke/Ko /T/ § P á r i s,március 22. /Magyar Távirati Iroda./ A francia sajtó, amely korábban kevés kivétellel mindi'- hevesen ellenezte a revíziót, az utóbbi időben kezd szemmel láthatóan mind több megértést mutatni e kérdés iránt. Hozzája:: ult az ügy előtér behelyezéséhez Mussolini tervezete, amellyel kapcsolatban a lapok ma már többé-kevésbbé bizonyosra veszik, hogy a revizio belát hete időn belül napirendre kerül, általános azonban a felfogás, hogy a határok kiigazítása csuán békés utón, vagyis valamennyi érdekelt fél hozzájáruláraval tö ténhetik meg és hogy az érdekelt államokat nem szabad kitenni annak e lehetőségnek, hogy a nagyhatalmak nélkülük határozzanak és döntésüket felülről parancsolják rajuk. w . J

ellemző a f^lfoais megváltozása na a szelso jobboldali Avenir cikke, amely többek között a következőket mondja: Ne áltassuk magunkat. A békeszerződések ' tévedéseket és igazságtalanságokét tartelmaznak. A békét csak akkor biztosithatjuk, ha oondoskódunk e rendelkezések módosításáról. A szintén jobboldali színezetű Petit Bleu, ezeket irja: Semmi sem végleges ezen a vilácon. Szükkörü és meddő elmélet az,amely ennek az ellenkezőjét állítja. Akár jók a békeszerződések, akár roszszak, mindig alá vannak vetve változtatásuknak. Ha háború nélkül módosítani lehet azt. ami a békeszerződésekben a tan sztalat tanúsága szerint elavult,helytelen, vagy pedig állandé súrlódásokra es.gyűlölködésekre ad okot, a politikai bölcseség az észszerű módosítást javasolja, amely számot vet valamennyi érdekelt fél jogaival, érdekeivel és biztonságáy,al. Az angolok mint gyakorlati szellemű emherei: nemzetközi poli, bikájukban, határozottan erre az irányte hajlanak. Franciaország akkor jár el helyesen, ha maga lép fel tezceményezoen t ebben az irányben és biztosítja a magi számára az ezzel járó erkölcsi ^BS^ZnOt. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR