Napi Hírek, 1933. március/2

1933-03-20 [0295]

/Gr/ Bukarest, március 20. /Magyar Távirati Iroda./ Titu­lescu külügyminiszter ma reggel visszautazott Genfbe a leszerelési ér­tekezletre. Tegnap kihallgatáson jelent meg a királynál, majd az olasz és portugál követekkel tárgyalt. Az állomásra Vajda miniszterelnök és a kormány több tagja kis érte ki Titulescut. To/To -:­/G/ § B u k a r e s,.t , március 20, /Magyar Távirati Iroda./ A román telepesek helyzetét sgba'ályozó törvényjavaslatot a képviselőház elé ter­jesztették. A javaslat egyik szakasza szerint az a román telepes, aki szerződést köt az állammal, minden további formaság nélkül román állam­polgárságot nyer. To/To -:­G §Bukarcst, március 20,/jHagyar Távirati Iroda/ Szombat­ról vasárnapra virradó éjjel nyolc tagból álló csavargó banda tört be Munteanu bukare-ti cipész lakásaiba, ahol a cipészt és ottlevő barát;"át, Georgescu szobafestőt"megtámadta és ütlegelni kezdte. Verekeáés közben a banda valamelyik tagja késsel átvágta a szobafestő torkát, majd szi­vén szúrta. A szobafestő a helyszinen kiszenvedett, a cipészt peoig sú­lyos sérülésekkel korházba kellett szállitani. A . gyilkos oka tar a rend ír­éiig elfogta. Tettüket vallomásul: szerint bosszúból követték el. T 0 7Vi G § B u k a r, e e t. március 20./Magyar Távirati IrodV a tanitók és tanárok országos szövetsége teanap Bukarestben gyűlést tartott, amelyen tiltakoztak a kormány iskolaellenes politikája, valamint a tanszemeidet-­\ : ; V . . mostoha elbánása mi^tt. Á gyűlés elhatározta, hogy leüld öt ts éget meneszt a királyhoz, hogy tiltakozá alkat az uralkodó előtt is kifejezzék és egyúttal védelmet kérjenek tőle. To/Vi * ^Londonból jelentik; John ^aynard Keynes, cambridgei egyetemi t^nár, a világhirü nemas .tgaz. ász és iro, legújabb tanulmány-gyűj­temény ében /E : says in BiQgraphy/ a lélekelemzés módszerével próbálja a párisi békék megszületésének rejtélyét megoldani. A Négyes Tanács főhőse Clemencau. a múltban gyökerező, iáradt és cinikus vénember volt, aki EurOpa történetében és jövőjében'csak az örök francia-német harcot látta, melynek a világhaooru csak egyik ? de nem utolsó összecsapása volt. A nagy­lelfcüj vagy legalábö igazságos beke az ő szemében csak Nemetország talpra­állá^at s az ujabb leszámolás közeledtét jelentette volna. Világnézetével csak a karthágói béke s a pillanatnyi túlerőnek a végsőkig való* kihasz­nálása fért meg. Egyetlen törekvése volt, visszaforgatni az időt 1870»re s lerántani mindent, amit^Németország azóta épített. Innen származnak a békeszerződés romboló határozmányai, melyek célja a magas fejlettségű né­met gazdasági * . , •' élet megölése. f^ci/^ti^ f ^ íilfioii, ki erélyes és makacs tudott lenni wasnmgt'oni magányá­ban ée tudott mennydörögni a Sinai hegyről vagy az tflympusrol, teljesen tehetetlennek bizonyult a sz kebb tanácskozások körében, kiütött rajta lelkész őseinek teojjógikus gondolkodásmódja. annak,minden vakbuzgóságávál és rövidlátásával, zert Paris mogOsitotta a/ v szövegmagya­rázás legügyesebb művészeit, akik a francia politika valódi célját^ Német­ország ^megtő rését. Wilson épülésére a szabadság és egyenlőség fenséges palástjába burkolták. Remekmüvük még Wilsonnál okosad embert ás megtévesz tett volna, A 14 pont lett Wilson önámitásának főeszköze s tilson híven' utánozta puritán elődeit, akik minden lépésüket a Bibliával magyarázták, A Clemencau és tfilson közötti közvetités Lloyd Georgpsa hárulj # aki eboen a furcsa, háromoldalú cselszövénvban "végzet es onő n szerepét játszotta, jellemeének öss zes nemleges tulajdonságaival, Clemencau igen ravaszul enged'.e. hogy előbb az angol követeléseket elégitség ki, ^zzel' megnyerte Lloyd Georgeot. aki ezután annak a vádnak tette volna ki magát, hogy miután elért mindent , amit akart, hajlandó volna francia szövet­ségesét elárulni. Igy nem lehet csodálni, ..: hogy Clemencau felülkereke­kedet t • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Igy örökölték a párisi békék szerzőik legalacsonyabb Kszckctó tulajdonságait és gyengéit s igy jöttek a világra ezek a nemtelen, ark lest elén és esztelen szörnyszülöttek.Ali/

Next

/
Thumbnails
Contents