Napi Hírek, 1933. március/1

1933-03-15 [0294]

Ausztria létküzdelme a háború után következő időkben nagyobb gazdasági terület megszerzésere irányul, mert ennek elvesztése gyökere a bajnak, ane Ívben ez az ország szenved, Ausztria a nagyobb gazdasági területért folyó ebbai a küzdelmében a Németországhoz való csatlakozás gondolata és a Duna-völgyi nagyobb gazdasági terület alomképe között ingadozik, E

z a Nyugat és Kelet közötti hintapolitika adja meg neki azt a szükséges rugékony erőt, amelynek segítségével jövojo eldöntéséig a viz sziné\n tudja magát tartani. Magyarország küzdelme viszont harc a magyarnemzetnek a Duna medencéjében ezer év óta betöltött helyéért és szerepéért, amely Szent István állameszme jében testesül meg, vagy újra érvényesül a magyar nemzetnek ez a szerepe és akkor a Duna -me Henc éhe beékelten elő kis nemzetek önállósá?

uk megóvása mellett ismét a dlkeleteurópai egyensúly és^béke meatsvárai esznek, vagy elvész a magyar nép történelmi szerepe és akkor a Duna-medence továbbra is Európa tűzfészke,'a kisgépek állandó Eris almája és a nagy terjeszkedő nemzetek befolyási és súrlódási területe marad s a környező nagyhatalmak közül váltak>zva az szerez majd fölötte uralkodó befolyását; amely politikailag és gazdaságilag pillanatnyilag a legnagyobb hatalmat tudja kifejteni. Ma íranciao rszág ez a nagyhatalom. De sor kerülhet Németországra és ha Oroszország ianét Kgerosoaik

? Oroszországra is. Ha Oroszország 1918-ban,a központi hatalmak összeomlása idején mint rendezett, a forradalomtol szét nem marcangolt állam osztozkodhatott volna a zsákmányon, ' akkor a Duna völgye ma tÖbbé-kevéahbé orosz provincia lenne. Akkor ma Prágáb sn nem a nj^igat felé orientálódó Masaryk es Benes beszélne, hanem a pánszláv Kramarzs, Budapesten és Bukarestben, Belgrádban,és Szófiában-a kormányok többé-ke "vénbbé csak az orosz parancsok végrehajtói lennének és, Konstantinápolyban, vei anint Cattaroban a szél orosz hadihajók lobogóit lengetné. A forradalom következtében azonban Oroszország is elvesztette a haiborut és peremállamaiból nagy területeket szakítottak el. r jAz antantbéke a Duna völgyében mindamellett szláv béke lett, mert Szent István birodalmát,az északi és déli szlávok között egy évezrede szilárdan álló gátat, behorpasztotta s "" ' i az északi sáncot a karp át «k gerincéről délfelé Budapesttől harminc Kilométernyire, a déli sáncot pecig a Duna-Száva vonalától észak felé egészen Szabadkáig/mélyen a Magyar

t

AIföld belsejéig. Magyarország ma nem biztos ' jövőjében. Az északi esteli szlávok között papirosfallá lett és most olyan állam-területeit kell • iamely biztosítja a magyar nemzet jövő létét a mostaninál naf

őbb szláv hatalom kifejtés esetében is. Ez az a sors terhes kérdés, amely é Trianon Magyarországot állította. U pJ&As Z&é-v^, lUtó-^AA-*-/ Magyarország egész nemzeti jövojgy talán, egész Kozepeuropa sorsa, de mindenesetre a Duna-medence ben élő kis népek jövője kockán forog. A magyar nemzetet ezeréves történelmének legnehezebb feladata és legnagyobb horderejű külpolitikai kérdése elé állította k. A Duna-medence egész problémájának súlyát és azokat a veszélyeket, amelyeket ez a kérdés Európa nyugodt fejlődése és b éké je szempont jáböl ma fábanrejt, még nem ismerték fel_ igazán. Ha beszélnek is arról, hogy a Duna völgyében a béke-szerződés területi határozatait revízió alá teli venni, ezeket a megnyilatkozásokat legtöbb esetben nem magasabb politikai szempontok vezérlik, hanem inkább emberiességi és kulturális szempontok s legjobb esetben az igazségérzet hangjai szólalnak meg. Magyarország teljesen tudatában, vm annak a, veszélyes helyzetnek. ' amelybe a trianoni szerződés következtében kot ült. Epcn ennek az életveszélynek tudata erősen befolyásolja az ország háború utáni külpolitikájának alakulását, A háború befejezése óta ""/esztendő telt el és Magyarország ezt-az időt arra használta fel. hogy készüljön jövő nemzeti feladataira. Az clso tizenegy év gazdasági, bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt a lassú, de állandó felemelkedő s ideje volt. A gazdasági felemelkedésnek a világgazdasági válság hirtelen véget vetett és ma az ország létéért küzködxk. £.poli írni felemelkedés azonban nem ment veszendőbe és a m"gyár férfiak szívósan ,dolgoznak tovább az eddig elért alapokon. / jtf Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta./MTX./ "Vé/L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Ksasbáó m<-