Napi Hírek, 1933. március/1

1933-03-06 [0294]

, ^ . , |J c s március 6c /Magyar Távirati Iroda/ A parlament elnökségének lemondása f oly t ah s zomb uton be követ ke zett rendkívüli helyzetből még mindig nem találtak kivezető utat. Jobboldali politikusok ezt a helyzetet kedvező alkalomnak tekintik a parlament kiküszöbölésére. Egyesek ui választásokat követelnek. fU , ,4 Reichspost szerint elő lehetne venni a válságos időkre szóló* felhatalmazási tervet, amely lehetővé teözi, hogy elsőrendű fontosságú kérdésekben intézkedésekettegyenek akkor is, ha a parlament csődöt mond° A Neuigkeitsweltblatt szerint a kormány nem gondol arra, hogy parlament nélkül kormányozzon. * (Leresztényszocialista politikusok egyébként rámutatnak arra, hogy a parlament munkaképességének helyreállításához legnagyobb érdeke a szocialdamokrataknak fűződik. Ebből arra lehet következtetni,hogy ha a szociáldemokraták-bizony os feltételefcsíb teljesíteni!:, újból megindulhat a parlament munkája. , *

Xn ° Ss/Sz ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció r á^

B

,S ^^A^K^

0

^^l?

olíf

i R

osenberg .alfréd "A nemzet gyfrJ, 1 i ^előadást tartott a rációban. Ismertette a nemzeti szocializmus küzdelmének belpolitikai céljait. Utalt arra, hogy a kommunista felkelés megakadályozásával Nemetország belső helyzetet még nem mentették meg. E fejtegetései kapcsán éles vádakat emelt a szociáldemokrácia ellen. Szociáldemokrata újságírók Berlinből terjesztették el a külföldön azt a borzalmas rágalmat, hogy Göring,a birodalmi gyűlés elnöke magi gyújtotta fel.a birodalmi gyules .épüxetét, hogy ürügye legyen a demokrácia elnyomására. E rágalmazó marxista haj szara jellemzi az egyik luzerbben megjelenő svájci lapnak a,nemet eseményekről szóló cikke, amely ilven cim alatt jelent meg: "A gyilkosság es gyújtogatás harmadik birodalma". A cikkben Göringét^'gyujto|atónak es vér ebnek", mondják, Hitlert pedig Göring megbizó jaként mint második Nerőt emlegetik, E szörnyű rágalmakhoz a lap a következő végső következtetést fűzi: Harc a német munkásság megsemmisítésére, harc a franciák es lengyelek megsemmisítésére, harc az uj Oroszország megsemmisítésére: *U . gyilkosság és vér uj birodalmának ezek a jelszavai!" Az Emberi Jogok Ligája az összes demokratikus kormányokat felszólítja, hogy a nemzetközi • szerződések eszközével küzdjenek az uj Kémetország ellen, ugyanakkor a II. " Internacionálé felhívásokat küldözgetett szét a világba, amelyekben a munkásokat minden országban harcra szólítja fel a németországi ""fasizmus" ellen, amely » a felhívások szerint - uj világháború lehetőségét rejti magában*, A német szociáldemokrácia ilymódon a háborús bűnösség ujabb hazugságát igyekezett elterjeszteni a világon és elképzelhetetlen módon a nemzetnek az élethez való legelemibb jogai ellen fordult,'Hőst már a kormány feladata lesz, hogy Németországot c hazaárulók munkájától megvédje• , TcUií' Megkapó képet festett ezután a választás jelentőségéről. A választás ereaménye tiltakozás a romboló . arők ellen. E tekintetben különösen a/németországi választási eredméryeket emelte ki. Március 5-én a német Dél hatalmas erővel tiltakozott minden egységbontó és széthúzó törekvés ellen. A német politika helyzete tisztázódott és hatalmasan megnyilvánult a bizalom Hitler Adcif iránt, űrre támaszkodva Hitler., most még nyomatékosabban fogja képviselni a birodalmi politika egységét ' ' > AZ első eset ez, hogy a birodalmi gyűlésen meg támadhatatlan nemzeti többség jött létre anélkül, hogy a középpárt bármifele követeléseket támaszthatna a fekete-vörös szövetségre való utalással, A választási eredményben a legfontosabb az,hogy* győzött az 4 német forradalom, auelyjerőteljes vezetést ós erőteljes vezető.-*, leet kívánt. Ebben különbözik a német forradalom a történelem más mozgalmaitól. Ez a tény feljogosít arra a reményre, hogy a német nemzet végleg le" ; győzte a pártviszályt. Külpolitikai téren - folytatta ezután Rosenberg - a birodalmi kormány hatalmas feladatok előtt áll. Genfben ' •• a. - - ' miadenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az egyenjogúság követelése a német ne:izet elemi joga- .•• * és ezt a jogot most már nem lehet csak elméletileg ért ólmozni. Tiz évi hiábavaló várakozás után. most már a többi államnak is teljesítenie kell kötelezettségéét, hogy az ünnepélyesen megígért egyenjogúság a gyakorlati politikában is félrenenisperhetőén érvényre jusson. E nagy külpolitikai feladatok a német nemzeti kormánytól uj hősi gondolkozást es határozott, állh tatos cselekvést köve-