Napi Hírek, 1933. február/2

1933-02-18 [0293]

:: B e r 1 i n , február 18,/ Magyar Távirati Iroda/ A berlini sajtóban igen nagy érdeklődésre talál •• " : , az Ausztriához intézett franca-angol jegyzék a hirtenbergi ügyben, A Berliner Borsenzeitung ezt irja: A jegyzék annak a caesaromániának terméke, amelyből Parisban még 14 esztendővel a békeparancsok után som gyógyultak ki. Alakja és tartalma szerint hallatlan megsértése az osztrák kormánynfck és az osztrák népnek. A hangja-körülbelül olyan, ahogyan a francia hatóságok a kongé-négerekkel beszélnek. A' ssemtelar'ág tetőpontja, amikor a Quai d'Orsay azt követeli aa osztrák hatóságoktól, hogy eskü alatt tegyék meg nyilatkos tukat Franciaország és Anglia képviselői előtt. Hogy Anglia csatlakozott a francia jegyzékhez, azt mutatja, hogy Angliának az európai politikában különösen az utóbbi időben tanúsított kétértelmű és állhatatlan magatartása csodálkozást ás bizalmatlanságot kelt. • , A Völkische Beobachter szerint a francia jegyzéket az 1919rt. versaillesi szellemben fogalmazták meg. A Tag szerint a jegyzék arcátlan zsarolás. A Berliner TageDlatt ezt irja: Ausztria közvéleményére nem maradhat hatás nélkül, ha összehasonlítja a Paris részéről vele szemben hivatalosan használt hagot az olasz véleménnyelj amely felháborítónak találja egy kicsi és fegyvertelen állam megalazását. Ennek az összehasonlításnak a hatása alighanem hamarosan meglátszik majd. I

t Deutsche Allgemeine Zeitung megjegyzi, hogy a jegyzék hangja és követelései a Versailles utáni legrosszabb időkre emlékeztet. n lm ul l , — . r Berlin, február 18, A bécsi francia követnek az egyik, olasz lap közleményéből ismeretessé vált jegyzéke a fegyverszünet napjai óta eltelt idők .... egyik legérdekesebb okmányának tekinthető. A raagáöanvéve "jelentéktelen és például a Franciaország és Szerbia között űzött fegyverkereskedés fontosságához egyáltalán nem is hasonlítható hirtenbergi ügyet olyan-eseménnyé fújja fel, amelynek már csak diplomáciai része kelt érdeklődést. A jegyzék hangjában és tartalmában félreismerhetetlenül a. balkáni zavargások idejének ultimátumait veszi mintaképül és szinte kihívja a jelenlegi francia diplomáciára nézve nagyon kinos összehasonlítást

t a Szerbiához intézett osztrák-magyar ultimátummal.Az ellenfél,beállításában az 1914. júliusi ultimátum ellentmondást nem tűrő követeléseivel és rövid határidejével, mindig ugy szerepelt, mint megdönthetetlen bizonyíték az azt követő bonyodalmak vétkes'előidézése mellett. Még csak enyhítő körülménynek sem fogadták el azt, hogy a szarajevói gyilkosság után a dunai birodalom szempontjából élet-halál kérdéséről volt szó a fékevesztett pánszerb _ • erőszakkal szemben, A Hivatalos Franciaország maga cáfolja meg a háborús bűnösségről még mindig hangoztatott elméletének őszinteségét es megmutatja, hogy semmit sem tanult az eseményekből, midőn olyan fegyverszállítást, amelyből a kisantant egyetlen állana sem csinálhat komolyan életkérdést, ultimátumszerű köve telesek kiindulópontjává tesz. Ezt az eljárást, amely messze túllő a célon és tulkapást jelent egy védtelen, de mégsem balkáni színvonalon álló országgal szeriben,' csak abból a szempontból lehet magyarázni és enyhébb elbírálás alá vonni, hogy Franciaország erélyes fellépésével feledtetni akarja a népszövetségi vizsgálat lehetetlenségét, A kisantant által eredetileg kivánt, Franciaország és Anglia részéről azonban politikai szempontból nem óhajtott és diplomáciai uton nyilván lehetetlenné tett népszövetsági vizsgálat megindítása a francia-jegyzék végén már csak záradékba foglalt jogi fenntartásként j elantkázik. A iogyzék ebből a szempontból tekintve non egyéb, nini a zavar elpalástolásá es valószínűleg ezért csatlakozott Anglia is a Becsben tett lépéshez, tekintettel a laus araiéi véleményező-egyezmény re. Az ügy ilyennádon történő "elszigetelésére" irányuló törekvések azonban nem mentesítik Franciaország eljárását aggasztó és szokatlan jellegetol, /Hl/ Ke/Ke ORSZÁGOS LEVÉLTÁR