Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-30 [0291]

- , § A Nemzeti Casino január 29A közgyűlésén Herczeg Ferencz a kővetkező beszédet mondotta: Egy teremben állok, a teremben férfifejeket látok: Magyarország régi, hirea. előkelő neveinek viselőit* De mi van ezen tui? xul ezen a termen ós ezen á kaszinói palotám? Köröskörül; ameddig a képzelet repülni tud: szegénység, szenvedés, félelem a jövőtől. A mi tarsaságunk és vele az egész'magyar társadalom ugy úsztat a bizonytalanságok tengerén,mint a magányos hajóHová vitorlázik a hajó? Mi lösz a sorsa? Vájjon elpu szítják-a a viharok, vagy eléri végül a biztos kikötőt, ahová mindannyian vágyakozunk? A hajó sorsa ket tényezőtől függ.'Az egyik rajtunk kivül van, nevezhetjük * véletlennek, szerencséneki sorsnak, de legegyszerűbb lesz, ha isteni gondviselésnek nevezzük. A másik tényező: a mi szellemi erőrk, erkölcsi és fizikai ellenállóképességűnk. . Hi a hajó kapitánya? Ez a kaszinó száz év éta gróf Széchenyi István kaszinója, tehát a legngigyObb magyar szellemalakja áll a parancsnoki hídon* De azzal a nyugtalansággal, amely társadalmunk nyugtalanító helyzetéből folyik, felvetem a kérdést: valóságos vezérünk-e Széchenyi, vagy cSak névlegest tiszteletbeli? Es egyáltalán: él- e még közöttünk az o széliéire, vagy'csak a mi L..:.''.. '.„ kogyeletürjk tulajdonit neki életot? Ha valaki, ő ugyan elmondhatja magáról: Non omnis moriar! Xte vájjon az, ami tündöklő s

intellektusából, minden áldozatra kész hazafiságából és emberfölötti . energiájából reánk maradt,,clegendő-e arra, hogy viharos időkbon kalauza lehessen a társadalomnak? Es milyen viszonyban van Sz.jchenyi szelleme a jelenhez, a mához , a modern korhoz.? • Ha közelről nézzük gigantikus alakiát, akkor észre keli vennünk, hogy nemcsak a legnagyobb magyar politikus, nanem Magyarország legnagyobb munkása. Az önzetlenségével aegnomesitette, a-hazafiságával csil.agok magasságába emelte a munkát, de vérbeli munkás volt. Bz az embertípus pedig aktuális volt amultban. amióta Ádámot kiűzték a paradicsomból, aktuális ma es aktuális lesz a jövőben, amig gondba borult emberek élnek a földön. Az alkotás ösztöne nála belső kényszer alakiában jelentkezett. Ez a kényszer formálta át'Ausztria első gavallérját Magyarország "napszámosává" mint maga mondta. • flhgyyrországon, ahol a kontempláló és kritikus tehetségek mindig számbeli túlsúlyban voltak az épitők felett, ő a kivételes szellemek sorába tartozott, akik gondolataikat szinte rögtön ós átmenet nélkül tettekre tudták felváltani. Nem tudunk kinőni a vámosba, nem tudunk kimenni az országba, hogy az ő, évszázados donnába dermedt gondolataival ne találkozzunk. A világtörténelem utolsó századaiban nem találurk még egy férfit, akinek halhatatlanságát annyi reális és maradandó alkotás hirdetne. ' Mi volt ennek a ciklopsmunl:ának a célja? Ö azt taondta: alacsony állasban levő hazánkat magasabbra emelni, De mindaz, amit tervezett és alkotott, megnyilatkozása volt annaK az. energiának, amelyet egy későboen születet szóval szociális érzéknek novezunk. Szécfol István szociális-politikát csinált, mielőt': ezt a fogalmat meghatározta volna a tudomány. Az ő hazaszeretete maga is szociális érzék volt, nert ő a hazában nor.csak a hegyeket és rónákat, hanei; elsősorban az embereket szerette, az^kat. akiket árva keleti rajnak nevezet'-. A

zt hirdette, hogy a nagy számot l. szabad feláldozni az egyes ember kedvéért. Azt hirdette, ír-gy a nagy titok, amely az erőket egyesíti és hosszuéletüvé teszi a nemzetet. Ez at materializmus, de az ő felfogása rokor. volt a -flegvaltőéyal: nem akarta lerántani azokat, aki felül varnak, hanem felemelni azokat, akik alul vannak, L$<jp*/><**- aktuális és modern az a gondolatköre, amelyet ő ógy slavult szóval " ors^áglási rendszernek" nevezett. Rendszerének alapja, nogy az " ország dolgaiban ; épugy mint az orvostudományban, egyedül az esznek szabad érvényesülnie. A szív mindarra alkalmatlan, aminek*sikere szánolá sor. alapul, minthogy a sziv époly kevésbé tud számolni, nint a legjobb szem nem tud hallani. . %^