Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-29 [0291]

- önök azt szokták magukról mondani, hogy nehezen hajlít ják meg a derkkukat. Büszke vagyok rá, hogy ilyen emberek választottak pol­gártársukká, mert ez azt jelenti, hogy az en derekamat is tartják olyan keménynek, mint a magukét. A miniszterelnök beszéde további során hangsúlyozta, hogy az eszményekért, nehéz sorsot vállalva is, küzdenünk kell.' Többségben kálvinista magyarok vannak itt - mondotta akik megértik, ha azt mondom^ hogy a gályarabok elszántságai al igye­kezzenek a magyar gályát a man átsegíteni. Akkor mint erős, boldog ma­E ar emberek fogunk élni. mert a magyar feltámadás nehéz munkáján Isten dása lesz. Ezt a munkát • elvégeznünk történelmi elhív atottságuMi^ál fogva a*ent kötelességünk, A miniszterelnök beszédét a megjelentek hosszantartó* lel­kes tapssal és éláenzéssel fogadták. u Ezután a miniszterelnök és kisárete átvonult a Kossuth­otthon nagytermébe, ahol igen nagy közönség jelenlétében megtar*­tották a nemzeti egység párt jának zászlóbontó ülését, Uzonyi György kép­viselő üdvözölte a miniszterelnököt, felszólitván a választókat a nem­zeti egység politikájának követésére. Gömbös Gyula miniszterelnök bevezető szavaiban hangsu-' lyozta, hogy a nemzet egyetemes szempontjai vezérlik politikáját .'Meg­emlékezett arról, hogy ami kör egy izben még mint pártpolitikus Hajdú- ' böszörményben járt % az óvatos és bizalmatlan hajdúk'között akadt olyan, aki elment Nagytéténybe és megnézte, igaz-e mindaz, amit Gömbös Gyula' a maga tétónyi gazdálkodásáról elmondott. Az illető azzal jött vissza, hogy a kijelentések mindenben megfelelnek a valóságnak. Ha valaki most a Hallgatóság közül eljönne hozzá mint miniszterelnökhöz a budai Várba eszmecserére, megint csak azzal jönne vissza, hogy igaza van Gömbös Gyulának. /Nagy taps/ . . Régi harcos-társai és politikai barátai annak-idején ünnep­léssel vették őt körül s az volt a vágyuk, bár hatalomra jutna. Ez meg­történt és most régi politikai barátai közül egyesek,nem tudni miért, ellene foglalnak állást. - Meg vagyok győződve - folytatta nyomatékkal a miniszter­elnök ­4 ha most országos ügyekben beszélgetünk'egymással és mindenki, a lelkiismeretére hallgat, nem pedig izgatásokra, akkor megint egy tábor-' ban'leszünk./ugy van,' ugy vanl Hatalmas éljenzés/ Minél nehezebb a hely­zet, annál fegyelmezettebben kell összetartani. A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy meg kell szűnni annak a magyar típusnak, amely csak a maga portájával törődött és nem érezte többi polgártársával a sorsközösseget. Mindenkinek azem ejőtt kelltartania az általános érdekeket. A kereskedő, amikor becsületesen értékesiti a gazda terményeit, a gazda érdekére is gondoljon. Az iparos ' gondolja meg, hogy ha tulsjj-ágosan drágán árusit, akkor végső következmény­képen saját magának is árt. A teljes egymásrautaltság érzésének kell kifejlődnie. - Én nagyon jól tudom -mondotta a miniszterelnök beszéde további során-r,hogy ha én népszerű akarnék lenni, akkor most az'ad ókat egy kicsit lerürészelném. /Nagy derültség; felkiáltások: halljuk, halljuk?/ De mint Magyarország miniszterelnökének nekem elsősorban az államháztar­tás egyensúlyára kell gondolnom. * • - Karácsonyi szünetemet arra használtam fel, hogy áttanul­mányozzam az ötezer pengőn felüli adóhátralékok ügyét. Ennek során meg­állapítottam a követnézőket: Voltak olyan adózók, akik tudtak volna fi­zetni, de nem fizettek, mert azt várták és hitték, hogy rendszer-válto­zás lesz és semmit, vagy nagyon kevés adót kell akkor majd fizetni. Egy másik óipus az, amely tudott volna adót fizetni, de pénzeért inkább föl­det vásárolt. Egy harmadik típus az volt. amelyiknek volt pénze, . de nem földet vett, hanem egy kicsit urizált, kirúgott a hámból. Ez azokra a birtokosokra vonatkozik, akik nem tudták, hogy négyszáz holddal nem lehet autót tartani, mert az autó megeszi a birtólaikat./?olyt.kö.v/ Tó/Vi

Next

/
Thumbnails
Contents