Napi Hírek, 1933. január/2
1933-01-29 [0291]
/Gömbös és Bethlen Debrecenben Itf. folyt./ n Ha Bethlen István gróf a költségvetést tette szóvá, hadd beszéljek én is erről. Ausztriának kétmilliárd shilling költségvetése és 6 és fél millió lakosa van. Magyarország lakosainak száma 9 millió, költségvetése pedig 806 millió pengő. Mi nem sülyedtünk le annyira, hogy mindenről lemondjunk és ha Bethlen István azt mondta, hogy ő az élét miniszterelnöke igyekezett lenni, én sém lehetek más. /Éljenzés./ En ugyanis ahhoz az emberfajtához tartozom, amely nem szeret lemondani..Nyögve fizetem én is az adót, nyögve kesergek a mindennapi élet küzdelmein és mégis, akár van pénz a zsebemben, akár nincs, bizakodva nézek a jövőbe. /Elienzés./ Költségvetésünk évi 806 millió pengő. Ha leszámít iuk a nyugdíj terheket, amelyeket bajtársias érzésből es a nemzeti becsület szem' előtt tartásával vettünk át s amelyeknek összege majdnem loo millió pengő, marad 7o6 millió pengő. Ha leszámítjuk ebből az^állanv adóssfág tételét, amely szintén majo em loo millió pengő, marad u 606 millió pengő. Ha te-T.^ ház mindezeket se Ibevet jük. akkor itt van először az ellenzők által* .követi telt 600 milliós költségvetés, másodszor pedig valóban helyes az, amit Bethlen István mondott; valójában csak 15 millió lehet a t ul aj donkép eni^' megtakarítás. Nem a karjaik tenát«fmlr^en~al , on~valo^ lefaragást, csupán az államháztartás egyensúlyának biztosi tásaT, /Általános helyeslés./ hasik, igen fontos probléma a magyar közigazgatás korszerű újjáalakítása. Itt újjászervezésről van szó. Nemcsak az egyetemnek kellett Debrecenbe kerülnie, hanem ide kell jönniök a szükséges Közigazgatási intézményeknek is. /Helyeiés és taps./ Jobb is az, ha nincs egy kártyára feL-téve a magyar élet. Szeretnék sok, sok vidéki központot, amelyek magukon viselnék majd az illető vidék sajátosságát. Itt Debrecenben modern hajduszeliemet szeretnék. Ezeken a szempontokon van a hangsúly. Megkíséreljük lemenni a költségvetés bevételi tételeivel, mert hiszen a terheket mi is enyhíteni akarjuk, de az enyhítésnek határai vannak. Le fogunk menni, mert minden áron az államháztartás egyensúlyának biztosítására törekszünk. A kiegyensúlyozott költségvetés - és ezt ne felejtsük el, tisztelt uraim - vizitkártya, még pedig jó vizitkártya a külföld felé. Azt akarjuk. lássák hogy itt a Duna medencéjében komoly, áldozni tudó nemzet el, amellyel érdemes foglalkozni, amelynek igazságát érdemes tárgyalás alá venni. Es'még egyet akarunk:Hogy még egy lépést menjünk előre az erőfeszítés utján, hogy azután kibontakozzék előttünk a szebb és jobb jövő. Addig pedig összeszorított fogakkal kell várnunk s ha az a tudat hevít, hogy törekvésünknek sikerülnie .kell és sikerülni is fog, akkor érdemes volt összehúzódni és összeszorított fogakkel várni. Ez az a reális poltika, amelyet hirdetek. Erőlküdjünk még egyet, még egy utólsét, hogy biztosítsuk a szebb iövőt mindnyájunk számára. Akülföldi jelek, megnyilatkozások és jelentések azt mutatják, hogy a világválság lassan-lassan szünőben van. A kormány súlyt vet arra, hogy agazdasági vérkeringés meg indul jonJlíang súlyozom, hogy amikor a mával foglalkozom, akkor a holnapra is állandóan gondolnom kell. Ezt a holnapot me-; zőgazdasági szempontból ugy hívhatnám, hogy: a termelés fokozott átállítása. Ez azonban olyan probléma, amely erősen összefügg a népnevelés, a. piacok és szervezetek fejlesztésével. Meg kell szervezni a mezőgazdasági hitei'r: és értékesítés ügyét.Itt is hangsúlyozom az érdekképviseleti rendszer kiépítését, amelyet olyan furcsán fogadtak, mort azt hitték, hogy a parlamentre! van szó benne. A szervezésre kell tehát fektetni a fősúlyt, hiszen a forrad;Írnak után annyira megszervezitek/, hogy ismét nem vagyunk megszervezve. Állítom továbbá, hogy nem vagyunklaógnevolve a teljesen uj magyar független r.emzeti élőt számára. Nem az élet számára neveltük if- • juságunkat. Függetlenségünket nem látjuk olyannak, amilyennek látnunk kell. Tépelődünk, de a nagy gondolatok tekintetébon még mindig csak ott tartunk, ahol Széchenyi István ideiében voltunk. Már ő is ostorozott bennünket, de mi nem szálltunk magunkba, sem a tömegek, sem a vezetők. üj nemzet nevelésére van szükség. Meg kell tartani a múltból mindazt, ami jo és . egészen uj nemzeti típust kell kialakítanunk, amely átérzi a sorsközösség gondolatát és alázatosan alárendeli raagát a nemzet nagy céljainak. y^^^^iá