Napi Hírek, 1933. január/2
1933-01-25 [0291]
§ A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 évi XXX, t.c { módosításáról a Magyar Távirati Iroda ezeket jelenti: Minél szelesebb és bonyolultabb lesz a közigazgatás feMatköre, annál sürgetőbben nyilvánul meg az a törekvés, nogy a közigazgattás eltjárásá't egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék. Nálunk mar az 1901.évi XX, t.c.-kel tették meg ezen a téren a kezdő lépést. Az azóta szerzett tapasztalatok nyomán kelt életre az 1929 évi XXX, t.c, amely vármegyékben és törvényhatósági jogi városokban a kisgyűlés, Budapest ^székesfővárosban a törvényhatósági tanács intézményének megteremtésével megosztotta a törvényhatósági n>r* közgyűlések túlságosan felduzzadt ügykörét és áttekinthetőbbé tette a hatosági fokozatok bonyolult rendszerét. Az 1929 évi XXX. t.c. életbelépte óta eltelt rövid idó alatt szerzett, tapasztalatok arr- a meggyőződésre vezettek, hogy az emiitett törve narend el kezesei üdvös hatásúak voltok ugyan, de. kiegészítésre és módosításra szorulna}:. Ez inditotta arre. a belügyminisztert, hogy az emiitett törvény módositásáról és némi kiegé szitáséról törvényjavaslatot készitsen. Ezt a törvényjavaslatot a ." . belügyminiszter ma nyújtotta be a képviselőházban. A törvényjavaslat három fejezetre oszlik. , Az I. fejezet azon az alapelven nyugszik, hogy a felsőbb hatóságokat - különösön pedig a minisztériumokat - fel kell szabaditani a konkrét ügyeik intézésétől, hogy ellenőrzési és felügyeleti jogkörűket az eddiginél fokozottabb mértékben gyakorolhassák. Ennek a célnak érdekében a törvényjavaslat gyökeres intézkedést tervez a_jogorvoslatok torén. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a közigazgatási hatóságok elbírálása alá kerülő ügyekben felebbezni lehetett az elsőfokú véghatározat ellen, sőt olyan esetekben, amikor ezt a törvény megengedte, még a más *• dfoku véghatározat ellen is. A folebbezési jog kimerítése után hatásköri túllépés vagy jogszabálysértés cimén még felülvizsgálati kérclemne is volt helye"az illetékes miniszterhez. Ez a törvényjavaslat csak egyfokú fellebbezésnek enged helyet és teljesen szakit a felülvizsgálati kérel intézményével. Ennek az lesz az eredménye, hogy a minisztériumok felszabadulnék az apró-cseprő konkrét ügyek intézésétől és a kormányhatósági felügyelet, az ellenőrzés és irányi tás feladatával foglalkozhatnak, A közönségre nem jelent hátrányt a felebbvitelnek ez a korlátozása, mert - amint a törvényjavaslat hangsúlyozza - fokozótt^mértékben lép előtérbe a közigazgatási tisztviselők fegyelmi és kártéritési felelőssége. A személyes felelősség elve tehát nagyobb súllyal érvényesül és igy a tisztviselőknek érdekük, hogy az ügydöntő körülményeket a leggondosabban mérlegeljék. Az esetleges jogsérelmek ellen különben még messzebbmenő védelmet fog nyuitani a belügyminiszternek előkészités alatt álló másik # törvényjavaslaté, amely a vitás ügyek igen nagy részében közigazgatási birósági panasznak fog helyet engeeni. A törvényjavaslat első fejezetének további része a felebbezesek előtérjesztéséröltés a hivatali tényezők felebbezési jogáról tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek i .\ az eddigi nyomokon haladnak a tapasztalatokon nyugvó módosításokkal. A II. fejezet a hatósági fokozatokat állapit ja meg. E fejezet szerint elsőfokú hatóság az, amelyet az illető ügyben a külön jogszabályok kijelölnek. Ahol az elsőfokú hatóságot más jogszabály alapján megállapítani nem lehet, első fokon a főszolgabiró, illetve a polgármester határoz. A másodfokú hatóságokat ez a fejezet sokkal részletesebben sorolja fel, mint az 1929 évi XXX. t.c, ami biztoB dtékot nyújt arra, hogy jövőre a fórumok tekintetében, kétség ne támadhasson. A hatósági fokozatoknak ez a megállapítása nem terjed ki a rendőri büntető-birosági _ ügyekre, t®vábbá az adó- és illeték-ügyekre, amelyekben ezután is az eddigi hatóságok f ognak r eljárni, /kifolyt . r :öv./ Vi /Vi , J f" az igazolási kérelemről,az újrafelvételi kérelemről
