Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-16 [0291]

/l/ § L o n d o n, január 16. /íűagyar Távirati Iroce ./ LloydGeorge hetvenedik rzüle tésnapja előestéjén vidéki otthonába n fogadta a Press-Association íEuntetársat, ÜZ újságírónak arra a kérdésére, hogy hova jut a világi Lloyd George azt felelte; Ahova vésetik; amint ó látja, ingevanyba vezetik, aiiol • ; • a civilizációnak szükség- . képen elkeli sülyechie, na nem mentik meg. & közvetlen^ jövő arculatát egyáltalában nem találja tetszetősnek? arckifejezése szomorú es haragos. Sohasem volt szükség olyan bátor, vezérekre, mint ma'. Arra a kérdésre, najlgndó lenne-e mégtegyszer a vezetésre, Lloyd-George kijelentette, hogy torkig van vele. N

mert fárasztó. Reméli azonban, hogy tagja marad a mostani parlamentnek annak egész élettartamáig. , . • • , • - Érdemes volt-e végigszenvecni a háborút ( - keretezte az uj- Vájjon érdemes veit egy földrengés? - feléi a kérdésre kérdéssel Hova - Geo rgesáz embereknek végig kell szenvedniük az ilyen c sapásokat. Egyébként egyetlen háború sem fizetődik ki, ha azt kevésbbé erőszakos mooon is el lehet háritani. §Biró Gyula dr., Az Est-lapok orvosnőin ka társa, rövid szenvedés után ina délután ötvenhatéves korában meghalt, ^gy héttel ezelőtt az orvosi kaszinó Ülésén szívrohamot kapott, hirtelen rosszul lett, mire a Par^-szanatoriumba szállították. A leggondosabb orvosi ápolás sem tudott segiteni rajta: ma délután meghalt. A

Z elhunyt kiválóan kónzett orvos volt, élénk részt vett az orvos társad a Imi életben és az ^rvosi, lar küzdelmeiben. Felesége és orvostanhallgató fia gyászolja. r W a s h i B2 t o n, január 16. Stimson államtitkár valótlannak mondotta azokat a japán forrásból származó jelentéseket, amelyek sze« rint az Egyesült-Államok hadianyag átengedésével, kölcsönnel es katonai oktaték kiküldésével akarják támogatni a kínai kormányt. Arra sem gondolnak, hogy védelmi szerződést kössenek Kínával a Fülöp-szigetrk semlegességének megőrzése céljából. Kétségtelen azonban, hogy az amerikai kormány igen aggályosnak tartja, hogy teljes függetlenséget adjon a Fülöpszigeteknek, mert attól fél, hogy Japán belátható íoon belül bekebelezi ezt a szigetcsoportot. . J A tokiói amerikai nagykövetség egyik íeler.tese foglalkozik azzal a lehetőséggel, ho-y Amerika a Fülöp-szigetek . különválása esetén is biztosítani akarja a szigetek katonai védelmet és fenn akarja tartani magának azt a lehetőséget, hogy ha Kínában belső zavargások támadnának, & leggyorsabb uton hadihajókatküldhessen a zavargások vidékére, A nagykövetség jelentése szerint Jaoán hajlandó Amerikával uj_szerződést kötni a Ösendes-oceán kérdéseiről,de az a feltétele,^hogy az faesültAllamok engedjenek a iajmfidzsu állam függetlensége kérceseben. füEV Cs/Sz