Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-23 [0291]

§ A Meteorológiai Intézet jelenti január 23•-ón déli tizenkét órakor: Egész Euróuát elborította a minusz 10 Celsius körüli hőmérsékletű szárazföldi légtömeg. A havazások sokhelyen még mindig tartanak, elszórtan czónban már bekövetkezett e. felhőzet felszakadása, minek folytán erosebb éjjeli lehűlések léptek fel. így hazánk észcki és északnyugati hr.t ár szelein minusz 16 - minusz 17 (Jelziust mértek. Az egész országot Összefüggő hótakaró boritja. A hóréteg magassága ma reggel e. Svábhegyen 14, a Hármr.shr. tár hegyen 14 om., c Pilisben Dobogókon 25 om. ho es 30-40 »m. zúzmara, r. Mátrában Galyatetőn 40, r. Bükkben a bánkuti menedékháznál 30 cm,, a Mecsekben Misinatetőn 5 cm. hó és 8 em. zúzmara. Budapesten 23.-án délben e hőmérséklet minusz 8 Celzius fok, a tengerszintre átszámított légnyomás pedig 77Í milimóter. ... , . yárhatp idfjárás a következő 24 órára: Továbbra is igen hidog ídQ^ északi-északkclti szel, egyes helyeken ujabb havazások. § A Pöldmi ve lésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Bócs-Pozsony közt, Komáromnál és Dunapentelénél árad, másutt apad, igen alacsony vizállásu. Mai ctanai vízállások: Passau 101, Struden 18, Stein minusz 135, Bécs minusz 150, Pozsony minusz 30, Komárom 109, Budapest 4, Paks mínusz 100, Baja minusz 59, Moháos mmusz 30. A Dráva Barcsnál minusz 132. A Tisza Vés ár osnamóny-Záhony közt, Tiszafürednél és Csongrádnál árad, másutt apad, igen alacsony vizállásu. Mai tiszai vízállások: Tiszabeos minusz 36, Vásárosnamény minusz 103, T»kaj minusz 60, Tiszafüred minusz 40, Szolnok ninusz 152, Cssngrád minusz 204, Szeged minusz 158. A Szamos Csengéméi minusz 57, A Kőrös Békésnél 42, Gyománál minusz 28. A Balaton Siófoknál 74. To/To •f § P á r i s, január 23. /Magyar i'ávirati írd a/ A francia lapok eltérőin Ítélik meg ?. japán-kmai viszályt Mig a baloldali lapok Japánt békében, ónak tekintik és a népszöveteég erélyes fellépését sürgetik vele szemben, addig a jobboldali lapok' japanbarát hangon tárgyalják a kérdést. A Journal kifejti, hogy valamennyi viszályt kétféle módon lehet rendezni: békéltetéssel vagy kényszerrel. Ha fenn akarják tartani a békét, akkor kényszerhez csak akkor szabad fordulni, ha feltétlenül biztosak ennek a módszernek a sikerében. A tapasztalat beigazolta - például Vilna esetében - hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben^ nenszö1 vétség képtelen kényszert alkalmazni. Ami a mandzsúriai kérdést illeti, a szerződések tissteletbentartását és a béke megolvas át igazáhan vé^'e n„m azok kánviselik, akin tiltakoznak az ellen, hogy Japán megmentse ezt az országot az anarchiától. Különös mólon akarják á megnyugvást előkészíteni azok. aki.; Kínát arra bátorítják, hogy bu; jék k' a Japánnal kötenrő közvetlen megegyezés alól. A Ly&ton-jelentés is arra vall, nogy egyecül íüna és Japán közvetlen megegyezése veheti eleiét a kér-gs .egy\eres erével való szabály az és ának. A Békéltető liisérlet is^ezen a ponton hiúsult meg. Mindenki egyetértette abban, hogy Eszakameri kát és Szovjetoroszországot ki kell kapcso'ni a békéltető eljárásból és a népszövetségi f titkár már ki is dolconta ilyen értelemben a megállaoodas szövegét. A helyrét most azért mérgesedett el, mert az gyesül t Államok és a népszövetségben képviselt kis^ál

1 amok nyomása alatt a tizenkilences bizottság :"élledobta a főtitkár munkálatait. A tizenkilences bizottság azonban még sem merte egészen eltemetni a békéltető megoldást és a döntést a népszövetség közgyűlésire hárította át. Ez rendben is lenne* ha a tizenkilences bizottság nem te<„te volna ugyanakkor azt a kijelentest,, hogy a közgyűlés döntését be sem várva, megkezJi a kényszerítő eljarss előkészítését. Ez a kétértamü magatartás igen sajnálatos, mert nemcsak a néoszövetség cekinté ly ét csorbít ja, hanem Összetűzésekre is vezethet. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció