Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-20 [0291]

r 5 Paris, január 20. A Matin közli Iával szenátor nyilatkozatát, amelyben Laval hangsúlyozza, hogy nem folytatott eszmecserét Hooverrel az 1931, októberében Washingtonban történt megbeszélések Ügyében és semmiesetre sem jelentette ki készségét arra, hogy ezekről a megbeszélésekről szóld nyilatkozatát elhalasztja, Azt közölte csupán a párisi amerikai követséggel, hogy a nyilatkozat közzétételének időpontjáról értesíteni fogja Hoover elnököt, ml Ke/Ke r Paris, január 20. Herriot a "Les Annales" társaság tagjai előtt megtartotta öt politikai előadása közül az elsőt, amelynek tárgya: "Németország és Ausztria",'Herriot bevezetésként két külpolitikai szabályt hangsúlyozott, nevezetesen, hogy Franciaországnak nem szabad a vele öszszeköttetésben álló államok kormányforrnájávai törődnie, másodszor, hogy ' a szerződéseket tiszteletben kell tartani annál inkább, minthogy az 1919, évi békeszerződéseknek az a sajátságukj hogy - ha nem is .egyoldalúan de kölcsönös megegyezés alapján revízió ala vehetők. A német-francia . kérdés szempontjából jellemző a lakosság számaránya: 62 millió német és 40 millió francia. Herriot azután Németország jelenlegi helyzetéről beszélt. Részletesen kitért arra, amit az ifjúság katonai előképzésének nevoz és birálta a birodalom megalapít ás ának évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepeket. Az erkölcsi leszerelés és a népek közeledése korában meglepő, sőt kinos

? hogy Németországban a régi rendszer képviselői ezekre az eseményekre emlékeztetnek. Birálta Herriot a birodalmi kancellár kijelentéseit is, amelyek szerint a szabadság fogalma magábanfoglalja a fegyverkezés jogát. Németország politikája arra irányul, hogy tárgyalások utján szerezze viszsz^jfokozatosan azt, amit a háborúban elveszített. .• ... ' .. Herriot felsorolta azután azokat az európai kérdéseket, amelyek még nem nyertek megoldást. Felemiitette ezek között a jóvátételeket is és azt állitotta, hogy ez a kérdés az Amerikával szembon fennálló adósságok rendezésétől függ. Mint további kérdéseket emiitette'továbbá mindenekelőtt a leszerelést, azután a politikai folyosót, Danzigot, a Saar-vidék kérdéseit, 'a katonailag kiüritett "Rajnavidcki zónát és a volt .német gyarmatok ügyét. Az erkölcsi leszerelés követelésének nem az a módja, hogy kéges folyóiratok különszámaiban mutatnak rá Franciaország fegyverkezési állapotára. Ezzel csak a lakosság felizgatását érik el. Rövid utalással a francia-orosz-megnemtámadási egyezményre Herriot azután Ausztriáról kezdett beszélni, Harcot kell hirdetni a csatlakozás eszméje ellen és bátorságot kell önteni Ausztriába, hogy fenntartsa a maga függetlenségét »/MTV