Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-16 [0291]

§ L o n d on, január 16, /Magyar Távirati Iroda/ LlovellynJones angol képviselő, a kisebbségi kérdés egyik legalaposabb ismerője, a Magyar Távirati Iroda londoni tud ós it ójának adott nyilatkozatában a következőkben ismertette az 1933 érhez fűzött várakozásait: "A közelmúlt hónapokban Nyugat-Európa államférfiáinak figyelme fokozott mértékben fordult a béke perújításának kérdése felé, A világ sajtója állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel s mindjobban megerősödik az a meggyőződés, hogy a háboruutáni Európa megfej teste váró feladatai azzal elválaszthatatlanul összeforrtak. Ha e kérdést nem.intézik el az igazság és méltányosság alapján, nem lehet'remélni Európa kigázolását a balsors fertőjéből, amelyben most vergődik. Amig fennállnak a párizsi békeszerződések területi rendelkezései, addig olyan kérdések mint a leszerelés, a nemzeti kisebbségek védelme s a közép- és keleteurópai gazdasá gi nohézségek dacolnak minden megoldási kiserlettel. A békeszerződések lcgkiáltóbb igazságtalansága Magyarország szátdarabolása a trianoni szerződéssel. Ehhez hasonlót legfeljebb a lö. században találhatunk, midén Lengyelország szétosztásának bűnét elkövették, -^bben a Bzoranosétlon országban öt nemzedék szállt sirba, mielőtt visszanyerhotto nemzeti egységét ós függetlenségét. Mint Magyarország barát ia és Európa békés haladásának igaz hive ogyaránt a legőszintébben remélem de kívánom, hogy a magyar népnek ne kelljen ily soká várnia az igazság gyózoimórG. Szilárdul meg vagyok győződve, hogy a mai magyar nemzedék, molyot arra italt balsorsa, Hogy megérje hazája megcsonkítását, meg fogja érni azoknak a viruló városoknak s gyönyörű hegyeknek és völgyeknek: az anyaországhoz valóvisszatérését is, amelyek a nemzet ezeréves hagyományaival agy beforrtak. Noha magyar nyelvismereteim nagyon kezdetlegesek, mégis ála landóan.fülembo cseng az örök igazságba vetett hitet kifejező Magyar Hiszoke^ Is toljos bizalommal várom, hogy a közel jövőben igazságot fognak szolgáltatni annak a nőj&fcstnok. melynek hősiessége a-mult századokban megmentette Nvagat-Surópát a keresztény müvelódós-számára." fi ^ téli hadjáratának sikereit a Reuter- irod; tokiói levelezője az ólma k a spártai szigorúságú téli hadgyakorlatoknak tulajdonítja, amelyeket a japán hadsereg évek °ta vaskita tással folytat. i£ év leghidegebb hónapjaiban a hadsereg valamennyi egysége a legzordabb hóle pett vidékeken gyakorolja a hegyi hadjárat legnehezebb feladatait. Eajnali öt órakor szuronyvivással és közelharcgyakorlatokkal kezeik a na^ot, amelyet erőltetett menetelési gyakorlatokkal töltenek, csikorgó fagyban es hóviharban a hegycsúcsokon szabadban táboroznak, úgyhogy még fel sokabátot vagy meleg alsóruhát sem szabad viselniök. Még megközelítőleg sem lehet tudni, hogy évenként hány emberéletbe kerülnek _ . a gyakorlatok, de az éle tben maradók mindenesetre a világ legedzettebb katonái lesznek. Ugyané forrás szerint Japán egyetlen virágzó ipi ra a hadianyaggyártás, amely napi 5-6 túlórával dolgozik. A hadiipart képviselő munkáses munka adószervezetek nemrég megállapodtak a belügyminisztériummal, hogy a tulidőt ezentúl napi .két órára csökkentik, mert a munkások már túlterhelésről panaszkodtak./™./ L/L — §Londonból jelentik rPortsmouthbam he tvenkilencé ve s^ korában meghalt Francesco Carnachia, nápolyi születésű kintornás, aki kétszer "hangversenyezett" Viktória királynő előtt. 1889-ben a newportcowssi országúton állt sipládájával. midőn az arrahelado királynő meghagyta, hogy másnap az osbornei kastélyban jelentkezzék. Carnachia a kastély pázsitján végigjátszotta egész ''műsorát", s a királynő a kas- ; tély ab lakából hallgatta. Az "udvari hangversenyt" ket ev múlva megismételték. /MTI./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció *r*