Napi Hírek, 1933. január/2
1933-01-19 [0291]
- '• L ' • T-V ^• p . á J r 1 s > Január'iS./Magyar Távirari Iroda,fk francia sajtó ujabban mind nagyobb figyt&ajnet szentel Jugoszlávia belső nehézségein9k es az olasz-jugoszláv viszony kiéleződésé nek.Több lap cikksorozatban ismerteti a nelyszinén járt munkátárasai benyomásait. Az Eche de ?aris~ban André Bironneau szerb-barát szellemben tárgyalja a kérdést. A Petit Parisien-ben Roübeaud részletesen ismerteti a szerbek es horvátok ellentétét r de hozzáteszi, hogy minden kivülről jövő fenyegetés egy táborba # tömöriti az egyénétlenkodő testvéreket. A Journal hasábjain Helsey rámutat arra, hogy Jugoszlávia és Olaszország között folyton ujabqés ujabb surlóoási esetek merülnek fel. Önmagukban- irja- talán nem komolyak ezek a torzsalkodások, de helytelen volna lekicsinyelni jelentőségüket .Nem szabad elfeledni, hogy a világháborút is egy pisztolylövés robbantottak!, amely a Balkánon dör* rent el. A Volonté-ban Chayla terjedelmes cikkban ismerteti Pribíbevics. k "Sándor király diktatúrája" cimen nemrégiben francia nyelven megjelent könyvét.A francia diplomácia- vonja le a Következtetésthibát követett cl akkor, amik or a k isántánt államait kizárólag mint katonai szövetségestársakat tekintette és egyedül katonai erejük alapján értékelte.Jugoszlávia egyébként belső villongásai miatt ebből a szempontból sem jelent sokat.Nem elégséges, hogy most Jouvcncl szer mélyében megfelelő francia diplomatát küldtckRomába.Easonló képes-; SÁPÍÍ dinnlmatát kell küldeni Belgrádba is,". ~ ! ..." ... w ./"/ §, P.fá g a , január19. /Magyar Távirati Iroda/ A Ll ?°*c f°viny yp^cikkbcn foglalkozik Magyarország és Románia viszonyával abbéi az alkalomból, hogy Titulescu budapesti nyilatkozatát a magyar sajtó igen barátságos megjegyzésekkel kísérte. A magyar nyilvánosság, ugylatszik, Titulescu szavaiból uj reményeket mórit Itt, illetőleg a kisantant politikájának bizoryos változását olvasta ki. Ha jugoszláv vagy cseh politikus beszel olyan hangon, mint Titulescu, a magyar hivatalos sajtó ezt a nyilatkozatot visszautasít ja mint nem őszinte és hitelt nem erdomlő nyilatkozatot, míg román államférfiú hasonló nyilatkozatát jóakaratú megjegyzésekkel kiséri. Ebből nyilvánvaló, hogy a hivatalos Magyarország mindenekelőtt Romániához akar közeleáni.^Togv Románián keresztül az ut esetleg a kisantant másik két tagja felé vezet-e majd, erre a,kérdésre nem lehet könnyen válaszolni. A magyarok mindenesetre meg mindig a óban a felfogásban élnek, hogy a pánszlávizmus ellenséget jelent es mcgokolatlan érdekközösséget szeretnének létesiteni a nem-szlav nemzetek között, A magyar érvelésben nagy szerepet játszik a dunamenti nom-szlav államok védszövetsége és ez az oka annak, hogy Magyarországon a.határrevizió kérdését Romániával szemben ogészón másképen kezelik, mint a többi szomszéddal szembon. * • -