Napi Hírek, 1933. január/1

1933-01-12 [0290]

Ili § ÍJ o n d o n, január 13.Ala*yar távirati Iroda./A londoni büntetőtörvény szék Compton-Mackenbie ismert irot 100 font pénzbüntetősre ítélte "Görög emlékiratok" cimü könyve miatt. A könyvben,amelyet az ügyészség elkobzott, Anglia balkáni titkos politikai szolgálatának történetét ismertette az 1916/17. években-A főtárgyalást zárt ajtók mögött ta-ffcották meg. ami a háború befejezése óta elsőizben történt meg. A bíróság megállapította a hivatalos titoktartási kötelezettség megsértését. Enyhítő körülménynek vették a vádlott kiváló írói érdemeit és büntetlen előéletét. A bíróság hangsúlyozta, hogy egyébként börtönbüntetést alkalmazott volna. hjí — hl § P á r i s,január 12./lJagyar Távirati Iroda./ A radikális kép visslők csoportja Francois-Albert képviselőt ujbol elnökéül választotta. Herriot előzetesen kijelentette, hory csak akkor vállalja, a jelölést, ha nincs ellenjelöltje, Francois-Albert azonban fentartotta jelöltségét. Bl/L » Ifi § P á r i s,január 12. /Havas./ A képviselőház január 2.0.-ára tűzte ki az Atlantique szerencsétlensége ügyében beterjesztett kérdések megvitatását. A többi interpelláció napír :nd.eretüzéséről később határoznak. Holnap délután a képviselőház a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot táigyalja. /MTI./ /B/ }3 A 1 r r a a, január 12./Magyar i'avirati Ioda./ Jeftics és i'itulescu"megailapodás a értelmében Jugoszlávia os Aománia közötti függőkérdésekről tárgyaló román küldöttség ma"reggel Belgrádba érkezett. A küldöttség tagjai Jacovaci meghatalmazott miniszter,t&ristu, a külügyminisztérium technikai i

6

aagatója, hajcoviceanu, a külügyminisztérium jo^i tanácsosa, Silviu egyetemi tai&ar, Jencu, a közoktatásügyi minisztérium felügyelője, Jonescu tanár nyugalmazott vallásügyi felügyelő, Gorcea Lucián, a szebeni érsekség tanácsosa, Linde fölamive lés ügyi minisztériumi tanácsos caQuristea állategészségügyi felügyelő. A bizottságok első ünnepélyes ülésüket ma délután 5 órakor tartották a külügyminisztériumban. A megnyitóbeszédet Jeftics mondotta, aki üdvözölte a deleg--tusokot ás kifejezte azt a iemányét, hogy a tárgyalásokat! fogják befejezni. Felsorolta a megoldásra kerülő kérdéseket .Hangsúlyózta, hogv azok a kát ország között már többször szóbajkerültek. azonban elintc#zósük eddig nem síké:-, ült. Alismeri, hogy a szobanforge ügyek rendezése nem könnyű, de a munkát jelentékenyen meg fogja .könnyíteni az a körülmény, hogy közötte ós Titulescu között elvben már létrejött a megegyezése L<A^tr^/v^e^A/ A bizottságok^ érdemi eges tárgyalásaikat holnap kezdik meg. A tárgyalások egyik legfontosabb kórdőse az aldunai híd ügye. Román részről sokan azon az állásponton voltak, hoey a hidat Bulgária és Románia között kell felépíteni. Ez rendkívül megrövidítené Románia útját az Aegei-tengerhez. Küszaki és költség-szempontból is sokkal előnyösebb volna ez a megoldás, mintha a hid Jugoszláv területre vezetne. Jugoszláviának azonban fontos hadvezetési eraekei fűződnek a hidhoz, mert^ezzel , Jugoszlávia közvetlen összeköttetésbe kerülne Lengyelországgal, főképen a keletszilóziai hadiar/yaggy árakkal és az ottani nyers anyagtele pékkel. A másik igen fbntos kérdés a bánsági és a macedóniai kuco-oláh kisebbségi iskolák és egyházak kérdése. A bánsági iskolák ügyében körülbelül hat évvel ezelőtt még Pribicsevics közoktatásügyi miniszter idején * kölcsönösség alapján megegyezés létesült, ez azonban csak papiroson maradt. Jus-oszlávia. különösen a macedóniai kisebbségi iskolákról és egyházakról nem akar tudni. Nehéz íeladat lesz a jugoszláv agrf-reform során a Vajdaságban lefoglalt román egyházi birtokok ügyének rendbehozatala is. fontos mó> a kéf álLm állategészségügyi megállap^ásjh-.többi kérdés kisebbjelentőségű. A most érkezett röman küldöttség ta-jainak összeállításából arra lehet következtetni, hogy Jefticsnek es ^itulescurak a kisantantértekezlet után tett nyilatkozatával ellentétben a két ország közötti kereskedelmi szerződésről most nem fognak tárgyalni. B

l/k """"""""""" ORSZÁGOS LEVÉLTin