Napi Hírek, 1932. december/2

1932-12-22 [0289]

§ Hat jubileum a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Szinház műszaki személyzetének hat tagja most töltötte be szolgálatának huszonötödik esztendejét es ez alkalommal ma intim házi ünnepség volt a Nemzeti Szinház szinpadán, . amelyen az igazgató vezetésevei az egész művészi és műszaki személyzet részt vett. A hat ' ünnepelt név szerint Arvay Imre, Blai Simon, Füstös András. Horváth György, Mansfeld Vilmos és Torma Férem. A műszaki személyzet dalárdája a Himnuszt énekelte, majd Márkus László igazgató üdvözölte a jubilánsokat meleg szavakkal es átnyújtotta a szinház pénzjutalmát. Ezután fiberál József szinpadfelugyelő a műszaki személyzet v; üdvözletét és ajándékait adta át. Végül Gabanyi László a müveszszemélyzet gratulációját tolmácsolta. A jubilálok nevebenblau Simon köszönte meg az üdvözlést. A megható ünnepség a magyar Hiszekeggyel ért véget, fmlf Ta/Vá —« Bécs, december 22. /Magyar Távirati Iroda/ A nemzeti tanácsbán a magyar-osztrák kereskedelmi s^zerzodés vitáját Gürtler előadó vezette be, aki a szerződést, amelytől Ausztria lakossága a gazdasági élet feléledését várja, elfogadásra ajánlotta. v _ • Utána a szociáldemokrata párt nevében Freundlich Smmi szólalt fel és kij ele nt ette .hogy a szociáldemokraták nem szavazhatják meg a szerződést. Ezt az állásfoglalást mindenekelőtt azzal * okolta meg, hogy a pártnak súlyos aggályai vannak a kontingentálási szerződésekkel szemben általában, valamint ama mód ellen, ahogy a kontingenseket ebben a szerződés ben megállapították* A szociáldemokraták a kontima§[ntálási szerződéseket sokkal veszélyesebb kisérletnek tart ják, mintha egyes" cikkekre nézve - javaslatuknak megfelelően- kereskedelmi monopolümot vezetnének be# A szociáldemokraták • "... . .-' ezenkivül sajnálják, hogy a kormány nem fogadta el a behozatali tilalmak felfüggesztésére vonatkozó magyar javaslatot. A kormányt sürgősen felszélitják, hogy a behozatali tilalmakat más államokkal való forgalomba! is mielőbb függessze fel. Winkler alkancellár ismertette a szerződés általános jel legét, amely - mint mondotta - a vegyes szerződési rendszeren nyugszik, ábben a szerződésben - mondotta az alkancellár - egyfelől megegyeztünk bizonyos, a vámtarifára vonatkozó kötelezettségekre nézve, amint ez kereskedelmi szerződésekben rendszerint előfordul, búzára nézve megállapodtunk ' nyiit preferenciában, amelyhez még más állomoknak is hozzá kell jarulniok, s végül kiépítettük a hitelkönnyitések rendszerét, a^ely már az előző szerződésben benne volt. A szerződés biztos megalapozása céljából olyan rendelkezéseket iktattunk be annak szövegébe, amelyek Magyarországba irányuló kivitelünk és magyarországi^ behozatálunk viszonyát az 1:1 1/2 arányszámban állapítják meg. Ez arányszám betartásáról paritásos bizottság gondoskodik. Amennyiben az előbb említett arányszám az egyik vagy másik állam hátrányára megváltoznék, ez a bizottság előterjesztést fog tenni a szükségesnek mutatkozó intézkedésekre . E tekintetben nen annyira represszáliák elrendeléséről vagy a szerződés felmondásáról lehet szo, hanem - s erre különös súlyt helyezünk - arról, hogy ez a bizottság a mulasztásban lévő kormánynak előterjesztést tegyen olyan rendszabályokra , amelyek folytán a kereskedelmi forgalom egészében az 1:1 1/2 arányszám helyreállítható. Arról van szó továbbá - és ebben áll az uj szerződés alkalmazkodóképessége, mondhatnám rugalmassága - , hogy a bizottság feladata lesz megvizsgálni a két állam kereskedelmi es gazaasági forgalmának kiegészítésére vonatkozó lehetőségeket. E téren rcndkivul sok lehetőségre kerülhet sor, mert mind a két állam-törekedni fog arra, hogy a kölcsönös piacokon kineritse a lehetőségeket. A

/

szerződés háromé-hónapi felmondásának lehetősége csak akkor következnek be, ha a mulasztásban lévő'kormány nem tudná magát elhatározni a szükséges intézkedések megtételére. - . , Az"alkancellár hangoztatta azután annak fontosságát, hogy nem csak általános biztonságot teremtettek paritásos bizottság létesítése tekintetében, hanem egyúttal arra is törekedtek, hogy ténylegesen megteremtsék az előfeltételeket arra. hogy ugy az iparii mint a mező- és erdőgazdasági kiviteli termékek jelentős része számára a magyar piacon kedvezményeket nyújtsanak,hogy a piacot biztosítsák az osztrák kivitel számára. á /folytatása következik/