Napi Hírek, 1932. december/1

1932-12-03 [0288]

r H a 1 1 e , december 3, /Wolff/ Vasárnapra, december 4,-áre a haliéi egyetem rektora valamennyi német főiskola rektorát nem-hivatalos rendkívüli értekezletre hivta ésszé Haliéba. Tárgyalni f«gják az egyetem­politikai helyzetet különös tekintettel a braunschweigi eseményekre, to­vábbá az egységes diákjog, a munkaév és a szolgálat kérdéseit. /MTI/ Ke/Ke * méret H ar k ad, december 3. Sarkad lakossága a kolozsvári események'el leni tiltakozás jeléül pénteken délelőtt tüntetői elvonulást rendezett. AT . c _ a Kossuth-szobor elé vonult, ahol a Himnusz eléneklé­se után Makav János megemlékezett a kolozsvári atrocitásokról hangoztat­va, hogy ezek: ellen nemcsak minden magyarnak, hanem az egész kulhírvilág­nak tiltakoznia kell. A gyűlés résztvevői nevében üdvözlő távira­tot küldöttek Gömbös Gyula minisztalelnöknek, akit bizalmukról biztosítot­tak, s munkájára Isten áldását kérték. A gyűlésen bejelentették, hogy december 4.-én, vasárnap, délelőtt a IIősök-szobránál revíziós gyüléát tartanak,^ amelven felkérik a korm ányt, tegyen komoly lépéseket a revizió érdekében, addig is kövessen el mindent, hogy a megszállott terü­leten lakó magyarokat ne bántalmazzák/MTI./ Gu/L §Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: Lord Lothiana lordok háza leszerelési vitája során mondott beszédében - amely­ről é»övid távirat már beszámolt - kijelentette még azt is, hogy a francia biztonsági ^követelésé általában félreértik. A hatalmak a párisi béke­konferencián gondoskodtak a béke biztosítékairól, mert a népszövetségi alapokmány 19. szakasza igen könnyen lehetővé teszi a békeszerződések igazságtalan V£gy végrehajthatatlan szakaszainak módosítását. Mivel az egyesült Állomok nem léptek be a népszövetségbe, Franciaország nem kapta meg azt a katonai biztosítékot, amelyre számított, s amely alatt tényleg a békeszerződés érinthetőtlenségének megóvását értette. A'fran­ciákat nemannyira saját határaik sorsa ; mint a többi európai békeszerző­dés összeomlása aggasztotta. Németország egyenlőség iránti követelés én de elfogadása, megfostja Franciaországot azoktól a katonai garanciáktól, amelyekben eddig bizot t. Ez a fejlemény elkerülhetetlenül a kcleteuró­Í ai béke szerző db sok revíziójára fog vezetni. A leszere. ési probléma egyik ényege-s eleme a keleteurőpai béke sz érződések revíziójának felvetése. Addig nem lehet szó európai leszerilésr ől, vagy a stabilitáshoz csak tá­volról is hasonló állapotról, ameddig a keleteurőpai területi rendelke­zésedet nem erőszakra, hmem az emberileg- elérhető egyetértésre nem alapítják. VégLeges elintézés a keleteurőpai békesz cr ződé sek méltányos revíziója és megegyezésen alapuló módosítása nélkül lehetetlen. A lo­carnoi egyezmény- a nyugat európai határokat szintén vát mennyi nemzet megegyezésére alapította. HiuT illúzió volna azt hinni, hogy ennek ,az egész probléma tömegnek revíziója nélkül tartós békét lehet Surónában biztosí­tani, nyugat európai hoz hasonlóan általános támogatásra találó kelc-t­eurőuai elintézés olyan helyzetet teremthetne, aiüly feleslegessé ^tenné a javrsolt regionális biztonsági egyezményeket, as azokat támogató ha­talmas haderőkkel együtt. Ezért újból ismétlem - igy fejezte be lord iothian -, hogy a keleteurópai békesz erződssek revíziója lényeges alkotó­eleme mind a lesz cr ölésiek, mind pedig a biztonságiak. L/L ' —•

Next

/
Thumbnails
Contents