Napi Hírek, 1932. november/2
1932-11-30 [0287]
o-o § L o n d o n, november 20 T A. londoni kereskedelmi kamara főtitkára a agyar Távirati ^roda londámi levegőiének adott nyilatkozatában a következőkben ismertette a kamara feltűnést keltő cserevaluta javaslatát: - A Bartex-nek nevezett /barter- csere, exchange- valuta, angtl szavak összevonása/ értékmérő lényegileg kfcveset különbözik a keresztezett csekktől és egyetlen rendeltetése az árucsere előmozditása lesz* A belföldi valutához viszonyátott árfolyamát az illető országok jegybankjai határoznák meg. Tehát az angol-magyar bartex font árfolyamát a Bank of England, pengő arfojtyamát a Magyar nemzeti Bank jegyezné, eleinte a' két valuta közti paritás, majd később a bartex iránti kereslet alapján. - kiviteli ügyletek a következőképen fa ívnának: A magyar expcrtőr, aki mondjuk 100.000 pengő értékű lisztet visz ki Angliába, ennek bartex ellenértékéért angoLn/evőjére váltót intéz, aat a szállitási okmányokkal együtt a * i Magyar Nemzeti Bank utján a Bánk of ^nglandhoz *' • továbbit ja, ahol az angol vové befizeti a bartexnek megfelelő font összegei, a Bank of -"ngland viszont napi árfolyamon elszámolt bartex összeget küld %gyar«rszágba^ amiért az exportőr pengőt kap."Az import ngyanez cljáfás megiorditottia. -Minthogy a bartex nem nemzetközi jegyzés tárgya, védve volna a pénzpiacok spekulativ árhullámzásaitól. A belső valuta viszont men-, tesülne a külkereskedeiám teherpróbájától. A Javasolt rendszer sokkal jobb a olearingnél, mert nem korlátozza a csereforgalom mennyiségét és mégis automatiee biztosi tan á a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Ha Magyarország többet visz ki Angliába, mint amennyit onnan importál, a pengőért .több angol bartexet lehet kapni s ezért olcsóbbodnának az angol áruk Magyarországon, megdrágulnának a maeyar áruk Angliában s az árucsere iránya megfordulna, mindaddig, mig ujbol helyre nem áll az egyensúly. A javaslatot majdnem az összes agnol ke reskeaejmi es ipari érdekeltségek magukévá tették és birálói pusztán azt kiíbgásolják, hogy visszatérést jelentene a csererendszerhez. Ténjfcg ez a terv f5olőny^ miután, az árucsere felszabadítása a legsürgősebb teendő. A pénznek is az árucsere előmozditása az egyetlen rendeltetése, mert hisz az emDereimeK aruKra, nem pedig pénzre van szükségük. A pénz semmiféle használati értékkel nem hir, egyetlen feladata, hogy állandó értékmérő legyen és a stabilitás elvesztésével megszűnt létjogosultsága. A mai pénzrendszer mint értékmérő összezsugproaik, ha aranyat visznek ki az országbóL és kitágul, ha aranyat importálnak. Az adós, aki tiz évvel ezelőtt 500 dollárt vett kölcsön, most háromszor vagy négyszer akkora értélet fizet vissza. Hiába nevezik ezt az uj értéket is cbllármk, ez már nem a régi pénzegység, mert háromszor vagy négyszer annyi árut lehet vele venni, rla valaki három méter szövettel tartozik s a hitelező 200 vagy 300 centiméter hosszú méterrúddal alarja a visszafizetés alkalmával a szövetet mérni, a csalás-világos, bármennyire ,, méter"-nek ievezik is a meghosszabbítót t mértéket. Semmi sem'károsít ja sulyo sabban az emberiséit, mint a ' fő értékmérő meghamisítása. Ez a következménye annak a rendencnességriok, midőn a pénz nem a szolgálója #z árucserének, hanem öncéllá fejlődve a kereskedelem fölé kerekedik ér azt megfojtja* Ezért a javaslatnak' az a főérdeme, hopy megfosztana egyes országokat attól a'oatal' t£i£L hogy aranyhalmoza saikkál tönkretegyék a világ vásárlóerejét. / /TAWKV ' .' Ha/Vá — •