Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-21 [0287]

-o- § Róma, november 21. /Stefani/ A nemzetközi Volta-kongreszr— szus ' " „ • vasárnapi folytatólagos ülésén, amelyen Gonzague tanár /Svájo/ elnökeit, Apponyi Albert gróf tartott nagy figyelemmel hallgatott előadást. "Az európai egyetértés akadályai" cimmel. - Az utóbbi napok vitái, *• kezdette előadását gróf Apponyi Albert - világosan megmutatták, hogy az európai kérdési a világprobléma megoldásával mennyire szorosan összefügg. Azt hiszem, nem távolodom el attów a .-.óltól, amelyet ez ez értekezlet maga elé tűzött ha azokról a nehézségekről beszélek, amelyekkel ezidőszerint a nemzetek szövetsége küzd. - Igen sok olyan körűimén? merült fel, amely alkalmas arra, hosy ennek az intézménynek tekintél'yoC aláássa. A népszövetségnek nem s'Serült fenntartani a békét a távolkeleten, s képtelennek mutatkozott a világ nagy gazdasági problémáinak megoldására. Igen lassan haladnak előre a leszerelési értekezlet munkálatai "s: . Amikor lassú előrehaladásról beszélek, sokkal több optimizmust ju tatok kifejezésre, mint amenynyit a tények jogosulttá tesznek. S ezt az utó .bit tartom a legsúlyosabbnak a népszövetségbe vetett bizalom megrendülésének most felsorolt okai közül, mert a Távoltelet problémájának megoldásánál, akár sikerről, akár sikertelenségről van szó, a natalnas földrajzi távolságok nagy szerepet játszanak. Egészen más azonban a helyzet a világ gazdasági : • ... problémáinak megoldásánál és a leszerelési értekezletnél, amelyről elsősorban akarok szólani. -A népszövetségi paktum nyolcadik cikke értelmében a népszó- • vétségnek egyik legfontosabb feladata, s egyir. tal a béke legjobb oiztositeka a fegyverkezéseknek csökken Jse adaig a határig

% •• amíg az egyes nemzetek biztonságával összeg ^yeztetnető. Ünnepélyes Ígéret ez amelyet az egész világ fóruma előtt tett a nemzetek szövetsége. Amikor reá kányszeríie-tók az egyoldalú leszerelése e ^világháború legyőzőit népeire, ez azzal ez igóret el tör. r.t, hogy belátható időn belül bekövetkezik a fegyverkezések általános csök, e lése. - Nem akarok itt bővebben foglalkozni a leszerelési értekezlet niuníálatának birálatával,

r mert a jelek szerint most már komolyan hozzálátnak e probléma megoldásához. A legfontosabb az, hogy a probléma igazi természetéről a lehető ^legnagyobb precizitással számot aójunk magunknak. A végleges megoldás mindkét céljának, a fegyverkezések csökkentésének és a 8. cikk-- alkalmazásából folyó jogegyenlőségnek egyforma fontossága van. ^Bármelyik cél el nem érése az értekezlet ^összeomlás ára vezetne, s maga után vonná a nemzetek szövetségének kimúlását, ha bármilyen felemás'•• megoldást sikernek hirdetnének ki. A nemzetek szövetsége nem állhat a nemzetek kétféle kategóriájából , melyek közül az egyik rendelkezik a védelmi eszközökkel, a másik pedig megfosztott a nemzeti lét alapfeltételétől is. Elképzelhetetlen, hogy ilyen ellentmondd nemzetben kifejlődhessék a nemzetek közöt i szolidaritás szelleme, elképzelhetetlen még akkor is, ha ezért az ellentmond sert senkit sem lehetne felelőssé tenni, hiszen tulajdonképen az adott szó megszegéséről v:n szó. - Meg kell tehát szüntetni ezt az el-entmondást, s ha a baj megszüntetését nem lehet egy csapásra elérni, a lehelé legnagyobb gyorsasával arra keli törekedni, hogy mielőbb megszűnjék a mai tarthatat-* lan állapot, amely szégyenletes minden, a saját móltóságára valamit tartó nemzetre. Ha elérik ezt a célt, a nemzetek egymáshoz való közeledése hatalmas lépésben halad előre* ha nem sikerül e cél. elérése, lerombolják még az eddig elért eredményeket is. Nem túlzás tehát 'az, hogy a nemzetek szövetségének valamen. yi problémája úgyszólván a fegyvérkezések általános csökkentése kérdésében sűrűsödik össze, s hogy e pronléma meg-oldásának lehetőségétől függ en_,ek az intézménynek léte és életképessége*. /Folyt.kov./ E/Vi