Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-16 [0287]

Berzeviczy Albert: . az olasz ki r, akad érni a meghi vására, a Volta-alapitvány történelmi kongresszusán ü- \\ . előad ásC-•"tartott',* amelyben többek köat ezeket mondotta: A tárgy, amelyhez Berzeviczy hozzászólt: Eurdpa helyzete, értéke és szerepe a világban a háború előtt és után, amelyet főkép a szellemi kultúra szempontjából .** világított meg. A lezajlott világháború hatása a szellemi kultúrára csakis pusztító lehetett s pusztításai annál nehezebben voltak helyrehozhatók, miután a háború nyomán az összes részes államok nagymérvű elszegényedése állott be. Az anyagi veszteségeket tetézik azok az akadályok, amelyek a súlyos összeütközés következtében a nemzetek között szellemi együttműködésük terén előállottak és még máig sincsenek egészen elhárítva. Osak romokat hagyva hátra, a háború bevégződött, sajnos egy olyan békekötéssel, amelynek módja a szellemi kultúra szempontjából valóban végzetessé vált. A legyőzöttek minden megkérj dezése. minden contradictorius eljárás nélkül, a viszonyok tárgyilagos ismeretének teljes hiányában hozattak meg a határozatok köz 'p- és keleti Európa jövendő beosztására nézve. Szervesen fejlődött, sokszázados összefüggések erőszakosan megszakiItattak s önkényesen létesültek ujak, ami különösen Európa gazdasági életét beláthatatlan időre megbénította v

Nem'tagadható, hogy a beállott változásoknak vannak oly mozzanatai is, amelyek a szellemi kultúra szempontjából kedvezők, vagy kedvezőkké válhatnak. A jelentékeny kiterjesztése annak a nagy területnek, amelyen az olasz génius érvényesítheti a maga} .. erejét, a "^gWolengyel nemzetnek egységes visszaállítása s az oly törekvő nemzeteknek, mént a cseh és román, megnyitott nagyobb szerep, az európai kultúra fejlődése szempontjából kedvező lehet, de ezeket az előnyös vonásokat elnomályosit ják azok'az intézkedések, amelyek helyrehozhatatlan kárt hoztak kultúránkra.' Az U] területi beosztás magasabb szellemi minőségű nemzeteket alárendelt alacsonyabb szellemi minőségüeknek; migec,

r

üig a törekvés az volt, hogy a "Balkán is európaivá váljék, most o ,y területek, ^amelyeken az európai kuloura már rég sfc?. meghonosittatoct, mesterségesen balkanizáloattak. így a hazájától elszakított magyarság is nemzeti kisebbséggé vált oly nemzeti töbségekkel szemben, amelyekben az analfabéták százaléka magasabb, ellenbén az iskolát végzetteké alacso nyabb a magyarokénál* , • , Nemzeti államok helyett csak uj, többnyelvű államok létesíttettek Ss pedig olyanok, amelyekben az uralkodó faj vagy nem is éri- el a többséget vagy azt csak kevéssel haladja meg. Az európai nemzeti kisebbségek szama nem ősökként és az elnyomatásuk miatti • panaszok sűrűbben és fájdalmasabban hangzanak fel, mint a haboru előtt. A békekötések által megnagyobbodott államok némelyike azzal igyekszik a maga nemzeti kisebbségeit csökkenteni, hogy azok tagjait kiüldözi vagy vagyonuktol megfosztja és kultúrintézményeiket megszünteti. Természetes, hogy ily körüL-mények között az urat cserélt területeken a nemzeti kisebbségek súlyosan akadályozva vannak nemzeti életükben és memzeti kultúrájuk kifejtésében, annál inkább, mert az irredentisztikus törekvésektől való A félelem ez .r államok kormányait arra indította, hogy a nempolitikai természetű irodalmi termékek behozatalát is akadályozzák péld'ul Magyarországba, amire nézve csak legújabban tapasztaltunk némi, még egyáltalán fii nem'elégítő enyhítést. Olaszországban bizonyára nem is gondolnak arra, hogy például a német kisebbség irredentisztikus törekvéseinek megakadályozása ve- * J

ett. a német irodalmi termékek behozatalát olasz földre magakadályozzak, olyt.kőv./ Vi/Vi ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció