Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-19 [0287]

/H/ § R ó m a,november 19. /lag; ar Távirati Iroca ./ A Messagero mai száma első oldalán hasábos intervjut közöl gróf £pponyi Albert^*/ , a Volta-kongresszuson nyert impresszióiról. Apponyi nagy jelentőséget tulajdonit a kongrsesauson folyó vitának ós azt a'jelenlegi európai válság megoldása szempontjából igen hasznosnak tartja - A felszólalások mindegyiket - mondja Apponyi - irányjelzőnek lehet tekinteni, a arakorlati kibontakozás későbbi fázisai számára, iáinál nagyobb jelentőségűek'ezek az iránymutatások, mert a mai válság nemcsak európai és gazdasági, hanem valósággal kozmikus tünet, amelyben a'szociális kérdések legkiválóbb ismerői is hiába igyekeznek tisztán látni. * baj legfőbb O!E , hogy a háború ugrásszerűen meggyorsította a haladást, amellyel az emberi szellem, nem tudott és nem is terthat/fott lépést. Néhány év alatt olyan evolúciós folyamat ment végbe, amely normális körülmények között legalább ötven évet követe lt volna. 11 vmódon megbomlott az egyensúly az anyagi és az emberi világrend között es olyan erkölcsi irányvesz te ttség támadt, amely előidézője lett a szociális, gazdasági és politikai válságnak, Árra a kérdésre, hogy Európa milyen erőkkel rendelkezik a válság leküzdésére, Apponyi ki jele nt ette, "hogy mindenekelőtt a * *!-'•• . leküzűeniakarás szükséges, de ez magában nem elég, A kongresszus mostani napjaiban - mondotta - többször jutott e szembe Galilei hires mondésa"Es mégis mozog «:.", Európával kapcsolatban viszont el lehet mondani i:

Es még sem mozog". Ennek ellenére az utcbbi időben bizonyos együttműködési szel/élen mutatkozik, amely reményt nyújt a jővór elnézve. Ebből a szempontból a Volta-kongresszust örömmel kell ü.vözölni és.

#

hálásnak-kell lenni az olaszoknak, hogy a kongresszus megtartását lehetővé tették. Olaszország büszke lehet a kongresszusra, amelynek sikere az o érdeme. Másrészről a leszerelési konferenciát is nagyfontosságpiak mondotta apponyi abból a szempontból, hogy a szolidaritás és együttműködés szellemét ercsiti megj amely nélkülIwiropa nem találhat kiitat abból a zsákutcából, amelvbe ."jutott. Apponyi ezután az Amerikával kiépitendő és kiszélesítendő eaádasagi kapcsolatokról nyilatkozott, s kijelentette, hogy ez dere feltétlenül szükség van. ,, . , Y

fsül arra utalt Apponyi^ hogy a kongresszus holnapi záróülésén elmonoando oeszedeben a békeszerződések revíziójának kérdését rinti. "Mem azért beszélek erről a témáról - mondotta -, hogy a politika . mélységeibe rántsam a tudományos vitát, hanam azért, hogy a tudomány magasságába emeljem a politikát." /R7 § R ó m a.novettber 19. /Magyar Távirati Iroda./ Az ol a sz lapok nagy figyelemmel kisérik a Volta-kongresszuson résztvevő magyar kiküldöttek szereplését. Berzeviczy Albert . „ beszŐT dét valaaennyi római újság többhasábos címekkel, nagy terjedelemben közli. Gu/L T § P á r i s, november 19. /Magyar Távirati Iroda/A leg. utóbb napfényre került tömeges adócsalásokkal kapcsolatban egyes lapok rámutatnak arra, hogy a külföldi értátpapirokra kivetett 20 százalékos részvényadó rendkívül súlyos és az adóerkölcs terén csak akkor várható javulás, ha az állam méltányosabb adókulcsokkal elégszik meg. Az -Ere Nouvelle ugy véli, hogy az adókulcsok megállapítása és az adók beszedése körül számot kell vetni az ország gazdasági es lélektani követelményeivel. Az Echo de Paris attól tart, hogy az adózás terén tervbe/ vett szigorú ellenőrző rendszabályok elriasztván hatnak a Franciaországban elhelyezett idegen tőkékre, sot a belföldi tőkéket is vagy meddő felhalmozásra kárhoztatják, vagy pe^ig egyenesen külföldre való menekülésre késztetik. Ha ez bekövetkezik - irja a lap - ennek súlyos következményei jóval felülmúlják majd azokat a pénzügyi előnyöket, amelyeket, az adók szigorú behajtásától varnak.