Napi Hírek, 1932. november/1

1932-11-09 [0286]

fc/-/Prága, november 9. /Magyar Távirati Iroda/ A kép­viselőház külügyi bizottságában a külügyminiszter expozéjáról megindult vita'aLső szónoka Szüllő Géza magyar keresztényszocialista képviselő volt. Szüllő Géza elmondotta, hogy a külügyminiszter expozéjából lát­szik, hogy a helyzet olyannyira zavaros, hogy azt senkisom tudja meg­magyarázni. A miniszter beszédéből azonban az is kitűnik, folytatta Szuíló hogy minden — . takargatás'mellett már Genfben'és Londonban kiderült, hogy nincs rendben a világ, nincs meg a lehetősége annak, hoey a beke f^ntartható legyen a mai módszerek mellett, mert r^incs béke igazság nélkül. A dunavölgyi politika tul van méretezve Euró­pában, ' dr ezt a politika^ azzal megoldani, hogy Pozsonyban és Cseh­Komáromban nagy kikötőket épitenek } amelyek hadikikötőknek is beillene­n?k, n m lehet. A dunavölgy 1 politika alapjában nem lehet egyéb, mint­hogy azok a gazdasági erők, amelyek a Duna körül megvannak, racioná­lisan felhasználtassanak,a kölcsönös kicserélés és megértés utján. v nn "k legolcsóbb levezető utja a Duna lenne, amely azonban azért folyó, hogy lefelé folyjék és nem felfelé és amely éeótá. azért . ; - ;.. nem olyan integráns része a csehszlovák politikának, mert nem a Mold­vába folyik. A dunavölgyi politika nem választható el a lelkek megegye­zésétől. Mi cschszlováMa i megyarok, folytatta Szüllő, a Duna által vagyunk elválasztva a magyarországi magyaroktól, nekünk létérdekünk, hogy a két ország között békés, harmonikus élet legyen. Termesze tősen, PZ igazi harmónia az lenn:- , hegy ha azok az elvek, amelyeket a Nép­szövetség propagál, valóra válnának és ha megvalósult volna az a gondolat, amely Víiíscaa elnököt befolyásolta, hogy a kevert nemzeti­ségű Ausztria- Magyarország felosztandó, etnográfiai államok alkotan­dó! ás ezek között a harmónia megkeresendő. Ez azonban nem törtónt meg, mert nem etnográfiai államokat alkottak, hanem imperialista cé­lokat szolgáló államokat. H? etnográfiai államokat alkottak volna, akkor termeszt sen a magyar terület c-k n m kerültek volna Csehszlová­kiához s ha végrehajtották: volna a wilsoni programmot, akkor nép­szavazás állapította volna meg, hogy a népfájok hova akarnak tartozni. Ez a gondolat ma benne r^zog a levegőben. Támogatja ~zt a gondolatot az is. hogy "minduntalan felDukkan a sajtóban egy-egy interjú, egy-egy nyilatkozat, amely nem hagy nyugalmat es amelyben a köztársasági el­nök vagy a külügyminiszter állitólag hajlandónak mutatkozik bizonyos területi engedmények adására. Alkotmányos államokban az államfő és a külügyminiszter nyilatkozatáért a kormány volna felelős. Nálunk ez soha­sem történt mr.g. Nem akarom ezt tovább feszegetni, folytatta °züllő, de megnyugtató választ szeretnék kapni, van-e ebben az' államban alkot­mányosság olyan értelemben, hogy sem ez államfő, sem 3 külügyminisz­ter nem nyilatkozna tik másként csak a kormány teljes felelősségével. Ha van alkotmányosság, akkor amit az elnök és a külügyminiszter mond, fedi P: kormányt is és ebből azt kellene következtetni, hogy a kormány is hajlandó területi engedmények adására. Szüllő Géza ezután kérdést intézett a külügyminiszterhez, mi van a Magyarországgal kötendő gazdasági szerződéssel. Hajlandó-e a külügyminiszter megtenni mindent, hogy ->z a szerződés, amely lét­alapja 'az egész Felvidéknek és az ! 'rd ős -Kárpátoknak, mielőbb létre­jöjjön? Végül elismerését fejezte ki SzüllŐ Bcnesnok azért,az objekti­vitásért, amellyel expozéjában kifejtette, hogy Magyarországra nezve sem lehet a biztonság és a béke garanciája frázis. Gratulál zenesnek ahhoz a objektivitásához, amellyel belátja, hogy a mai helyzet tart­hatatlan, mert világosan kifejtette, hogy ha a köztársaság az 1933. év r t túléli, ugy ahogy most van, akkor ez egy nagy c c ata megnyerésével -7V alr. • ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR T/T . - . K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents