Napi Hírek, 1932. november/1
1932-11-08 [0286]
r Berlin, november 8. /Wolff/ A külföldi sajtó-egyesület villásreggelijén ma délelőtt Papén kancellár beszédet mondott, amelyben el* sősorban a birodalmi gyűlési választásokból szerzett benyomását ismertette. A kancellár hangsúlyozta, hogy a kormány munkája iránt tanúsitott megértés örvendetes növekedését lehet megállapítani. Egyetlen pártnak sincsen meg többé a jogosultsága arra a feltevésre, hogy egyedül gyakorolhatja az uralmat Németország felett. Ezzel szemben a kancellár azt reméli, hogy most már valóban nemzeti konc ont rációra kerül a sor és kívánatos, hogy az az örvendetes egység, amely a német népet a külpolitika nagy kérdéseiben pártkülömbség nélkül áthatja, most az egész politikai élőt vezetése számára megteremtse a szükséges széles alapot. Személyi kérdések ebben nem játszanak szerepet. A kormány tárgyilagos céljait változatlanul tovább fogja követni. - Mai politikai helyzetünket - mondotta a Kancellár - osak a legutóbbi husz esztendő kül- és belpolitikájának állandó egymásbafonódásából lehet megérteni. Sokan, akik ma külföldön aggodalommal kisérik radikális irányzataink megerősödését, bevallhatják, hogy ezek aZ áramlatok legerősebb rugóikat azokból a politikai módszerekből szerezték, amelyeket 1918. ^óta kivülről alkalmaztak volünk szemben. A győztes hot almák intervencióinak hosszú sora, amely a német kormányokat mindig ujabb megalázások elé állította, nagy mértékben felelős azért, hogy a radikalizmus mind-általánosabban tért hódított ós belpolitikai nelvzetünk igy kiélesedett. , •' • Ke/Ke • A bei- és külpolitika e történelmi összefüggéséből áll elő a .német nép sorsdöntő feladata, hogy az állam vezetésére olyan f rrnát találjon, amely középeurópai helyzetéből folyó áliandó szükségleteinek és mai helyzete súlyos nehézségének egyformán megfelá. . Ennek els3 feltétele az állam teljes szuverenitásánál?: helyreáilitá a és állandó hatalmas kornányhatalom megteremtése. Egy ilyen tekintélyen alap uló államvezetés n® áll ellentétben a demokrácia elvével, amely a mi alkotmányunknak is az aiiO ja, A demokrácia és a tekintély nem ellentét, hanem szükséges kiegészítője egymásnak. A kancellár szőbahozta az amerikai elnökválasztást, ahol egy hatalmas nép négy esztendőre egy férfi kezébe adja az államvezetést. Antidemokratikus dolog-e felelős aTXamférfiut választani? Akkor nem kevésbbé demokratikus ha á'párt bürokraták névtelen, uralmát, amely* a kormány és^ nép közé ékelődött, kiküszöbölik. A kancellár hangoztatta, hogy eros német államhatalom megteremtése neíi:csak Németország életszükséglete, hanem központi problémája Európának és ismét nyomot ékosan hangoztatta, hogy addig nem lesz'Jiuropáüan nyugalom és béke, amig a német népnek meg nem aniák azokat az életbevágó feltetelekot, amelyek tekés és biztos fejlődését biztosítják. Németország külpolitika ji a háború óta állandóan arra irányult"; hogyéasme rtesse ezdskeíc a német nemzőt élete szempontjából elemi feltételeké t. T\ T émetorssxgot ma, 14 évvel a háború y :<£..•:,;•. '-• befejezése után is még mindig a legyőzött szerepére kényszeritik. Követeljük ugyanazoknak a jogoknak megadását, amelyek mindenki más részére érvényesek, azonban nem mint kegyet vagy jótéteményt, hanem mint elidegeníthetetlen igényt. Nem állapitok itt meg semmi ujat, ha kimondom' a versaillesi szerződés nem hozott igazi békét. /MTI/ , . Ha/Vá — ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
