Napi Hírek, 1932. november/1

1932-11-07 [0286]

§ A Magyar -távirati Iroda jelenti: Székesfehérvár választóközönségének száztagú küldöttsége kereste fel ma délelőtt Hóman Bálint dr. kultuszminisztert hivatalában és * felkérte őt, fogadja el a jelöltséget a'Károlyi Gyula gróf lemondásával megüresedett székesfehérvári mandátumra. A küldöttséget, amelyben a város társadalmának minden rétege képviselve volt, Kalteneoker "Viktor felsőházi tag, Széchényi Viktor gróf főispán, Csitary Emil polgármester és Shvoy Lajos megyéspüspök vezette. A vó 1 asz tóköz ön ság nevében ILaltenecker Viktor felsőházi tag intézett beszédet a kultuszminiszterhez. Bevezető szavaiban szeretettel emlékezett meg Károlyi Gyula gróf volt-miniszterelnökről, majd hangoz? tattá, hogy a küldöttség-a székesfehérvári választó-közönség általános bizalmából Román Bálintnak, a tudósnak, a kultúra avatott mesterének ajánlja fel a székesfehérvári mandátum jelöltségét. Kern azért kívánják a minisztert képviselőjükül, mert mindenáron a hatalom árnyékában akarnak sütkérezni, de az a meggyőződésük, hogy a történetíró ííóman Bálint históriái érzéke mély kapcsolatot teremt a város és a sajátmaga személye között. Nem egy pártnak a képviseletében jelentek meg itt, de párt-yosztály és felekezetkülönb ság nélkül Székesfehérvár egész társadalmának a nevében ajánlják fel neki a , jelöltséget. A helyesléssel fogadott beszéd után Eoman Bálint kultuszminiszter váT szolt a küldöttség szónokának. A politikában uj ember vagyok • - mondotta - nem volt politikai multam, nem voltak politikai ambícióim. A tudomány és a kulturális közigazgatás terén szolgáltam eddig nemzetemet és szabad óráimban, sem a politikai életbe Vegyültem, de kimentem a magam kis gazdaságába és mint magyar gazda műveltettem és műveltem földemet. A politikába most belekerültem, mert a kormányzó ur és a miniszterelnök Ugy találták, hogy a kulturális közigazgatás terénSZÍ rzett tapasztalataimra szükség van abban a politikai elgondolásban,, amely a nemzeti egység gondolatán alapulva akarja a magyar nemzet jovö fejlődését biztosítani. A munkától sohasem riadtam vissza, a miniszteri állást elvállaltam és most itt vagyok nem mint politikus, de mint munkásember. Ennek következtében vállalnom kellett azt is. hogy szoros a boán belekapcsolódjak a magyar nemzet politikai életébe. ( m & < - Történetirói tanulmányaim során szerzett ismereteim azt mutatják, hogy a magyar nemzet nagy alkotóvezérei és az alkotó, sban résztvevő munkásBZolgái -mert ez akarok lenni - nem mindig a hivatásos politikusok közül terültek ki és sohasem a nrgyhi-űgu, magukat hivatásos vezetppolitikusoknek tartó emberok közül. De kikerültek a munkás magyar emberekbői, akik meg tudták a multat bcesülni és c múltra tánrszkodva dolgoztak a jobb jövő elérésén. Ez a gondolat vezet, amikor a politikai életbe á*lépek.Dc ugy érzem és a történelemből is ugy tudom, hogy az egyéni akarat., elszánás és munka mind nem ér semmit, ha nem c magyar nép lelkében gyökerezik, ha hiányzik a népnek a bizalma, amely ezt a mun,\at elősegíti, támogatja és alátá.mrsztia, - Mint politikust az a goncolat foglalkoztatott,,hogy ilyen bizalmat, lelki megértest, szeret tet keressek a magyar népben és akkor ért váratlanul a székesfehérvári kerület nagyérdemű képvise lojenci: lemondása következtében ez a megtiszteltetés, hogy a megvár cörténe-lemnek ez a legnagyobb vároőe készül megajándékozni bizalmával. --fa, aki a töt éneimet tanulmányoztam, ugy látom, hogy Szekcsfehérvái bölcsője, forrása és talaja mindennek, ami Magyarországon neveti, nrgy, szép és fejlődőképes gondolat. Kilencszáz evvel ezelőtt két nasy székesfchérvr.ii férfiú alapította meg azt a nemzeti egységet, amely a törzsekre szakadt, széthúzó magyarságot egy táborba tömöritette: Géza fejedelem és fia Szent István. A magyar nemzeti egység, a magyar kultúra fejlődését jelentette és itt nemcsak a szellemi, de a gazdasági kultúráról is beszélünk. Székesfehérvárról indult ki a gondolat - szent István gyában született meg..-, hogy ezt az országot egrarországga, foldmivelő országgá kell tenni. 0 hozta ide az akkori kor szokása urak magfelelően azokat a tanitemost ereket, akik a magyar népet a gazdálkodásra oktatták. Székesfehérvár tehát a szellemi kultúra bölcsője, de a magyar mezőgazdaság bölcsője is. :\ ' i R/L /Eolytatasa kov./