Napi Hírek, 1932. október/2
1932-10-29 [0285]
CJZ kiadás. • 1932* október 29. ^fÓóvc, SSpere, /33-r.s biz. /jjkfolyt./ Tudataooja van annak, bogy a gazdasági kérdésekben kényszerűié g szükséges jogszabályok tartalma sok tekintetben o!3e ntétfccn van jogrendszerünk elveivel, ezért az e fajta jogszabályok alkotása igazságügyi szempontból igen komplikált felállat. A részletek tekintetében bejelentette, nogy hozzájárni az előadónak a 24 és 35 szakészok módosítására irányul' indítványához. Megállapította, hogy a kisebb mértékben eladósodott gaaádk számára igen komoly kedvezményt jelont a rendelet, valamint a pénzügyminiszter által a pénzintézeteknél kieszközölt engedmények,Gróf Som^sich Lászlóészrevételeit megvizsgálja s azokra, valamint Rassay Károly egyes észrevételeire megadja a-részletes felvilágosításokat, Az igazságügyi kormányzat a rendelet IV. fejezetében általános érdekű kérdéseket szabályozott éi köszöni a bizottságnak, hogy az eljárásnak ezt a módját s általában e rondclkczéseket helyesléssel fogadta. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolva a felszólalásokra, megállapította, hogy tulajdonképen három főbb kifogás merült fel a'rendelettervezettel és az ismertetett egyéb intézkedésekkel kapcsolatban. Az egyik oldalról kifogásolták, hogy a rendelet nem számol a mai gazdasági helyzettel, nem számol kellőképen a mezőgazdaság súlyos helyzetével s hogy messzebbmenő kedvezményeikre ' s a kedvezményeknek főleg ki c ebb eladósodasu kategóriákra való kiterjesztésére volna szükség. A másik lényegesebb megjegyzés az volt, hogy a rendeletnek alapgondolata elhibázott, amennyiben rem átmeneti intézkedésre van szükség, hanem végleges rendezésre, illetőleg a végleges rendezés felé vivő elhatározó lépések megtételére, mert nem várható az, hogy a gazdasági viszonyokban és a pénzügyi helyzetben olyan változás álljon be, amely átmeneti rendezést illetőleg, az időnyerés gondolatát indokolta teszi. A harmadik gondolat, amely kifejezésre jutott^az volt, hogy a kamatszínvonal mérséklésében kellene keresni a megoldást,JégHpedig olyképen, _ hogy nemcsak a hosszúlejáratú, hanem a rövidlejáratú Kölcsönöknél is izonyos kamatmérséklések lépjenek életbe. Végül több fölszólalásból kicsendült az a gondola t, hogy a rendelkezések bizonyos diszparitást idéznek elő, nom egyonlő mértékkel mérnek s ezt kellene valamikepen egalizálni. Meggyőződése szerint minden olyan intézkedés, amely a gazdasági élet_bizonyos területére terjed ki, tehát parciális jellegű s ezeken a * • parciális területeken bizonyos kedvezményeket biztosit, a gazdasági életnek megszokott menetével szembem kétségtelenül valahol törési felületeket idez elő, amelyeket eltüntetni a legjobb akarattal sem lehet, de amelyek kiküszöbölésére irányuló törekvést,ha ebből 6 szempontból gondoljuk végig a rendeletet, sokhelyen meg lehet találni, A kormány teljes tudatában van a mezőgazdaság mai súlyos helyzetének s nagyon jól tudja azt is, hogy az adósságterhek igen nagy súllyal nehezednek a kisebb mértékben eladósodott gazdákra is. De épen abból a megfontolásból kiindulva, hogy a gazdasági élet' megmerevítését bizonyos fokon tul ne mozdítsa elő, sót azt lehetőleg VÍSÍ zarejlessze, hogy ilyenformán az egészséges cirkuláció előfeltételeit megteremtse, nem tartotta indokoltnak túlmenni a rendeletben foglalt határokon. Nem tudja osztani Rassay Károlynak a végleges rendezés kérdésében tett észrevételét. Nem tudja azért, 'mert ha igaz is az, hogy a javulás reménye még # a messze távolban van , a javulás között és a mai helyzet között még igen nagy fokozati eltérések vannak s nagyon is lehetségesek ugy az ár, mint az értékesítési viszonyokban olyan eltolódások, amelye- ' ket a legtávolabbról sem lehet előre látni. Ha ma végleges rendézésvesinálnánk,az csak névleg lenne végleges rendezés, mert valószínűleg négyöt-hat végleges rendezés következnek. Utal e tekintetben más országok tapasztalataira, amelyek megpróbálták néhányszor r véglegesen" rendezni a dolgokat,, s a vége az lctt^ hogy ujabb rendezést kellett létesiteniök.
