Napi Hírek, 1932. október/2

1932-10-25 [0285]

r Lipcse, október 25. /Wolff/Az alkotmányper ítéletének indokolásában dr. Bümke, a birodalmi törvényszék elnöke, azt a megjegyzést bocsátotta előre, hogy lehetetlenség a-tárgyalás során megnyiIvánult szempontok tömegét csak részben is érvényesíteni. A törvényszéknek a javaslatok három csoportja felett kellett határoznia: 1./ azok felett, amelyek közvetlenül a pulius 20.-i rendelet ellen irányulnak, 2./ afelett, hogy bizonyra intézkedéseket semmi körülmények között sem szabad tenni és 3./afelett a javaslat felett, hogy a birodalomnak az az állítása, amely szerint Poroszország nem teljesítette kötelességét a birodalommal szemben, indokolatlan es bizonyittatatlan. A második'csoportba tartozó javaslatok feletti döntést a törvényszék visszautasította. Hasonlóképen nem adhatott helyt annak a kérelemnek sem, hogy állapítsa meg azt, hogy a birodalom igazságtalanul vetette szemere Poroszországnak kötelessége megtagadását, . Azoknak az átiratoknak az alcp ján, amelyeket a birodalmi kancellár július 20.-án a porosz miniszterelnökhöz és a porosz belügyminiszterhez intézett és annak a ténynek az alapján, hogy a birodalmi kancellár átiratában dr. Braun miniszterelnököt volt miniszternek nevezte, az állami törvényszék azon a nézeten van, hogy a rendelet fel akarta hatalmazni a birodalmi biztost, hogy a porosz államminisztereket hivatalukból véglegesen elmozdítsa. Az állami törvényszék vizsgálatának ezért ki kellett terjednie arra a kérdésre is, vaj jón ilyi természetű meghatalmazás összeegveztethető-e a biroe.almi-alkotmánnyal. Mindenekelőtt afelett kellett határozni, vájjon a julius^20.-i rendeletnek megvan-e a megkívánt alapja a birodalmi alkotmány 48. cikkének első bekezdésében. Erre a kérdésre az államtörvényszék nemmel vá 1 asz o 11. l^iry^MtyyjK Az államtörvényszék még sohasem foglalt állást abban a kérdésben, hogy vájjon az államtörvényszéknek egy vitás esetben az alkotmány 48. cikkének minden előfeltételét meg'kell-e vizsgálnia, vagy hegy az államfő vé Ionén vét kell-e alapul vennie. Jelen esetben sincs'szüle se g arra, hogy ebben t kérdésben állást foglaljon, mert nyilvánvaló, hogy a július 20.-i rendeletet olyan időben bocsátották ki, amikor a közbiztonságot és rendet súlyosan megzavarták és veszélyeztették. Egyszersmind azonban fennállott az a komoly veszély is, hogy a belpolitikai feszültség tovább foko* zódik és az alkotmányos élet alapjainak közvetlen veszélyeztetésévé fajul. Az alkotmány alapján való közbelépés előfeltételei tehát minden további nélkül adva voltak. A veszély nagyságából következik, hogy a bi rod almi ^elnöknek joga és kötelessége volt a közbiztonság és rend helyreállítása érdekében minden alkalmasnak látszó eszközt felhasználni, amennyi bon ez a birodalmi alkotmánnyal összeegyeztethető, A birodalmi elnök ebben a h lyzetbon kötelességszerű mérlegelés'utón arra a felfogásra juthatott, hogy^szükséges lenne a birodalom minden államhatalmi J ' "... szervét Poroszországban egy Rézben egyesíteni és annak politikáját egységes k-rétbe foglalni. Ezen nem változtathat az a körülmény semi, ha Poroszországnak helytálló az az állítása, hogy r. veszélyes helyzet,legalább is részben, a birodalmi kormány belpolitikai intézkedéseire vezethető vissza* Ebből az alapielfogásból kifolyólag elesnek Poroszországnak azok a kifcgááai,hogy a július 20.-i rendelet visszaélést vagy tulkapást tartalmaz' a-. • i " \'\ A birodalmi alkotmányból az ellen sem lehet indokolt aggályt támasztani, hogv a birodalmi biztost oly jogkörrel ruházzák fel

4 nogy tisztviselőket ideiglenesen nyugalomba helyezhet, kinevezhet, előléptethet vagy elbocsátAz ítélet kihirdetése előtt a lipcsei rendőrség nagy rend. őri készül sóget hclvezctt el a birodalmi törvényszék épületében és az épület körül. A tárgyalási terem zsúfolva volt érdeklődőkkel. /MTI/ Ta/Vá ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció