Napi Hírek, 1932. október/1
1932-10-14 [0284]
/Dollfuss előadásának folytatása/ Nehogy azonban a preferenciák kérdése esetleg félreérthető gondolatmenet folytan a tárgyalások során nagyobb nehézségekbe ütközzék, az osztrák ' közvélemény előtt egyet meg kell állapítani: Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy "ha valamely államnak a kereskedelmi szerződésben vámmérséklést nyújtunk, te,azt az aggodalmat váltja ki, hogy helyzetünk ezáltal rosszalkodhatnék. Ésszerű preferenciális rendszer mellett ennek a hatásnak egyáltalában nem kell bekövetkeznie. Adhatok'valamely államnak preferenciát anélkül, hogy ez áraim leszorítására vezetne, Eb^r előfeltééele van a dolognak: A szükséglet fedezésére még szükséges részt,mintegy 30-40 százalékolt,preferenciamentesen kell meghagyni. Ha ez á nempreferenciális mennyiség valóban szükséges a szükséglet'fedezóééée, természetszerűleg befolyást fog gyakorolni az áralakulásra. Ez esetben az az ország is^ amely a preferen- • ciát kapta, részesedik az én hasznomból és engem az áraüban nem ér károsodás Megfordítva nekünk is minden érdekünk megvan abban, hogy a preferenciák különösen a keleti területeknek valóban használjanak. Meggyőződésem^ hogy észszerű preferenciális rendszer nem fog ártani a preferenoiát nyujto országnak, másfelől valóban javítani fog a preferenciát élvező ország helyzetén. M^nt ipari cikkeket exportáló orszag ? teljes mértékben érdekelve vagyunk abban, hogy a keleti területek ismét vásárlóképesek legyenek. Közre akarunk működni az államoknak e gazdasági szolidaritásán. Stresában elfoglalt álláspontunk értelmében, amely szerint pTe-' ferenciális szerződések bevezetését lehetségesnek, sőt kívánatosnak tar^ukm' a napokban több államhoz eljuttattuk preferenciális vámokra vonatkozó ^kívánságainkat s mindent meg akarunk tenni~e tárgyalások gyors'folytatása érdekében, mert ezzel ösztönzést akarunk adni más államoknak: is. A szövetségi kancellár ezután a behozatali tilalmakkal f oglalkozotjij amelyek szerinte szükséges átmeneti rendszabályok. Végül válaszolt azokra a vádakra, hogy a kormány az utóbbi időben túlzott agrárpolitikát folvt»tott. Ez, a pf 7 * 7 ""^.hányás alaptalan. Elég annyit mondani, hogyha nem sík. r ült volna növelni a mezőgazdasági termelést, Ausztriának navonkint 50-60 millióval több devizára lett volna szüksége, hogy megszerezze a legszükségesebb élelmiszereket. Aránylag a mezőgazdaság igényelt a legkevesebb devizát, A kancellár egyébként tisztában vam aszal, hogy a mai viszonyok között radikális agrárpolitika a mezőgazdaságnak csat átmeneti hasznot jelentene, végeredményben azonban súlyos kárt okozna, mert megfosztaná fogyasztóitól. A kölcsön kérdésében a kanőcllárnak az a meggyőződése, hogy mihelyt az érdekelt államok parlamentjei ismét összeülnek, a kölcsön: perfektuálása gyorsan megtörténik. A szövetségi kanoellár kijelentette, hogy épugy ellenzi az. ... adók vagy más illetékek felemelését a költségvetési ' egyensúly érdekében, mint ahogy ellene van minden inflációs politikának. A Kreditanstalt kérdésében hangoztatta, hogy be kell gyógyítani a sebet, még pedig olymódon, hogy a külföld bizalmát is megőrizzek és e célból áldozatokat isihozf , amelyeknél: azonban bizonyos határok között kell maradniok. 7^ . ; ;: W^ " - , M -0- § Tirana, o'itóber 14. /Albán Távirati Iroda/ A király a legutóbbi politikai pörben halálraítélt hét vádlott büntetését életfogytiglani fegyházra változtatta. /MI/ —. — L § L 0 n d 0 n. o.tóber 14. /Magyar Távirati Iroda/ Az Economist bukaresti levelezője szerint Románia pénzügyi nehézségei kétségbeejtők. A közalkalmazottakat csak inflációs üzelmek segélyével tudják fizetni. Az állami jövedelmek napról-napra csökkennek saz ev . végéig alig fogják a költségvetési bevételek 60 %-át behajtani..Egy ilyen államnak - irja a lap * uj kölcsönt adni annyi volna,mint feneketlen hordóba dobni a pénzt. f _ _ _ M + /29
