Napi Hírek, 1932. október/1

1932-10-08 [0284]

/Gömbös. I. folytatás./ Minden szellemnek, anely a centrifugális erdket fokozná, vissza kell men­nie azokba az odúkba, a nova való":. ' Lelfes éljenzés követte a miniszte*-elnök beszédét* G-ömbös Gyula miniszterelnök e_után a TESa székhazának er­kélyére ment. ahol Szontagh Tamás, a T\áSz elnöke, Üdvözölte a Kossuth La­jos-téren elhelyezkedő tömeg előtt. Az üdvözlésre válaszolva Gombos Gyula miniszterelnök a következő szavakat intézte a tömeghez: - Magyar Testvéreim! Szontagh Tamás', a Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében üdvözölt engem e helyen, ahonnan ... szólani kivanok ahhoz'a társadalomhoz, a melynek tiz évig állottam élén küzdve ás renénykedve. A szeretet, amellyel engem a magyar nép abban a pil­lanatban fogadott, amikor a kormányzó ur őfőméltósága bizalmából a kormány­elnöki székBt elfoglaltam, tudom,mélységes elkötelezettséggel jár személyem­re nézve. - Én nem ismerek akadályt, mert hirni tudok abban, hogy a magyar népnek elhivatottsága van. Hinni tudok abban, hogy bármilyen nehéz legyen a jelen, mégis feltámad a magyar, mégis megvirrads a nemzet erős összetartással, testvérei együttérzéssel várja sorsának biztos jobbrafor­dulasát. - Valamikor, talán nyolo évvel ezelőtt, egy társadalmi egyesület elnökévé választott. S a- ikor azt kérdeatem annak az egyesületnek tagjaitól: Mit akartok? - azt válaszolták: l&i yar feltámadást! Ha ezentúl; mint miniszterelnök meg fogok jelenni előttetek s azt fogom kérdezni, mit akartok, azt kell válaszolnotok: Ma a: feltámadást! /Kitérő éljenzés/ - Mit értek én magyar'feltámadáson? Aaiint azt prcgrammomban hangoztattam, értem a békoreviziot /viharos éljenzés/,HG.rt azt tartom, hogy a világgazdasági krizisnek is az az egyik oka, hogy nemcsak keletcuro­pában, de egész E.rooában nincs még meg az az atmoszféra^ amely szükséges ahhoz, hogy a békás munkában résztvchosson minden nomzet. ' ^ /Folyt, köv./ /Sajtóankét a külügyminiszternél, I, folytatás/ Az a gondolat vezet tehát, hogy a magyar nemzeti állam egye­temes érdekét tartsam szem előtt. A sajtó már a kormány kinevezésekor hangoztatta, hogy az első és legfontosabb külpolitikai feladat a más országokkal való külkeres­kedelmi viszony rendezése , az e tekintetben fennálló nyitott kérdések mielőbbi lezárása. Teljesen aláirom ezt a felfogást, sőt tovább megyek. Azt mondom, hogy ma külpolitikánkat lege! V ^an a gazdasági kérdések fog­lalkoztatják. M minden törekvésnek oda kall irányulnia, ftogy kereske­delmi ^viszonyunkat a külállamokkal javitsuk, hogy olyan kereskedelmi szerződéseket kössünk, amelyek a magyar termelésnek csatornákat nyitnak s egész közgazdaságunkat felfrissitjjR/. Ettől a szemponttol vezetve a legjobb indulattal szándékozunk leülni a zöld asztalhoz az érdekelt kül állam ok kai és el szándékozunk menni az engedékenységnek addig a határáig, amelyet jogos és feladha­ímtínim tatlan közgazdasági érdekeink megszabnak. Elődömnek arra irányuló törekvését, hogy Magyar országnak a külallamok al való gazdasági kapcsolatait kereskedelmi szerződé sekkel erősítse, minden erőmből folytatom. Itt legelőször - mint legaktuáli­sabbra -'a magyar-osztrák kereskedelmi viszony végleges rendezésére gondolok. . u Szerződésünket ez évi JÍLius elsejére osztrák részről felmond­ták. Az uj szerződés iránti tárgyalások még a régi szerződés lejárta­előtt megkezdőditek és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal folynak. Miután az e hó 2.-án lejárt provizóriumot most csa': háromheti időtartamra szóló utánszállítási időszak pótolja, - amely időszak alatt a provissoriumvaan biztositott, de ki nem meritett kontingens-részek szállítására van lehetőség - arra törekszünk, hogy a tárgyalásokat, ame­lyek a kormányváltozás miatt pár napra felftiggeszttettek, minél ham rább felvegyük. /Foly^köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents