Napi Hírek, 1932. szeptember/2
1932-09-17 [0283]
§ Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter a szénellátás kérdésében a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következő nyilatkozatot tett-: - A szánárak ellen elhangzott kifogásokkal s emben meg kell állapítanom, hogy a mos*- megállapított árak valóban átlag 30 filléres olcsóbbodást jelentenek azokkal azirány árakkal szemben, amelyek tavaly őszszel több btlyen.'igy a Fa- és Szánkiskereskedők Egyesülete közlönyének 1931 nov a mb-r 17.-1 számában is hivatalosan közzététettek. Minthogy azon* b*n Budapestén évente körülbelül 5 millió métermázsa háztartási szén kerül eladassa, még pedig nem csekély, részben néhány kilogrammos tételekben, természetes, bu*y a? ilyen mő^on létre jövő,sok százezer eladási ügylet között százával,'.akár ezrév! is akad olcsóbb áron történt eladás is, arainak költözködésen, (izletme rsztintstésen, pénz szükségen, csekélyebb keresi et*n és a felhalmozott, huzamosabban el nem tartható készletektől szabadulni akeráson kivül is még sok más oka lehet. Ez azonban nem semmisiti me<? az irányár döntő jellegét. Ezt teljes mértékben igazolják azok a. adatok ís, anK-lvek a rendeletemre megvizsgált számlák nagy tömegéből kiderülnek. Egyébként is a most megszabott arak is csak a maximumot jelentik és az ármárséklő tényezők hatása annál könnyebben érezhető lesz, mert a kereskedői kartellen kivül álló bányák szabad versenye is akadálytalanul érvényesül ás a kiskereskedők bármely bányától korlátlanul szerezhetik be a kisfogyasztók ellátására szánt szükségleteiket. Egyébkánt is a kartel alávetette? mae,át az árelemaó bizottság állandó ellenőrzésének ás döntésének. Helytelennek kell minősítenem azt az állítást is. hogy nálur. igy mét?rmázsa ' szén termelési költsége 90 fillér. Többször utaltam mar rá, hogy a magyar bányászat termelési költségei lényegesen nagyobbak, mint'T külföldiek. Nálunk az rrek vékonysága miatt vándoroányászát folyik, ami gyakran megújuló Vrendezési költségeket jelent. A Buhr-vidéki banyák átlagos élettartama 100, a Magyarországiaké 15 esztendő. Azután a ?rrgy*r szén rendkívül porló: helyenként majdnem 80 százalékig emelkedik az ipari dejóres -zió miatt nahc-zen, v§o épen nem értékcsittr tő dara- és porszén, továbbá a magyar szén kaíórdatPT^alwg jóformán csak félannyi, mint az ismert külföldi szeneké. Ennek következtében és a könnyebb termeióSjmég a berendezés tökéletesebb volta miatt is külföldön ugyai-* azzal a munkával'két szer, két és félszer akkora értékű szenet produkálnak, mint nálunk. /A Ruhr-vidéken egy munkás 8 óra alatt 9 millió kakori át, nálunk csak 3.4 millió kalóriát termel/. A magyar banyák háromszor annyi bányaiát hasznainak,fel, mint pl. a felsőszilóziaifc. Végül a magyar bányák örök harciban állanak a vízzel, amelynek betörése csak a közel múltban fullasztotta-el sok százezer gengő kárt okozva egyik legmodernebb bányatelepünket. A külföldi-bánvak legnagyobb része ellenben ezt a veszedelmet csak hirből ismeri. '. •. :.*%::' 1. i.;y- •'mim Ezek az okok megmagyarázzák, miért drágább - kalorikus értékben - a magyar szén a külföldinél. Azonban ez^sem általános szabály, mert a magyar szón ára ma is 30-40 százalékkal olcsóbb az Ausztriában ott nehany héttel ezelőtt megállapított szénárinál. De érthető a fentebb felsorakoztatott okokból az is , hogy legkiválóbb bányárszakértőink a szón termelési költségét nem $0 fillérben, hanem ennél lényegesen magasabb, sőt egyes bányákban ennek kétszeresénél is nagyobb összegben allapitottáic meg és nem is tartanak lehetségesnek jelentősebb mértékű árleszállítás?, sőt arra is rámutattak, hogy még egy aránylag nagyobb mértékű árleszállításnak is, amely pedig nézetük szerint a bányászat és a bányamunkások létét alapjában rendíthetné mes;; a háztartások szempontjából aránylag csekély jelentősége van. Kert pl. egy x-j 50 filléres árcsökkenés évi 20 q fogyasztás melle.t is - pedig Budapesten f a háztartások tetemes ^észe ennél is kevesebbet fogyaszt - mindössze evi 10 pengő megtakarítást jelent, vagyis alig többet, mint napi 2 1/2 fillért. Az téiry. hogy a szén ara a békebelihez képest megdrágult, azonban ez a drágulás-másutt'is, még pedig helyenként sokkal nagyobb mérjókben jelent kezik./FOlyt .köv/
