Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-14 [0281]
r Boriin, szeptember. 14. /Részletes jelentés a jogvédő " .bizottság üléséről/ Göring a birodalmi gyűlés elnöke azután .' : ...oJ* példaképen a háború előtti időkből felsorolt különböző birodalmi gyülesbeli ülés eket, amely ékkel illusztrált a,hogy a kormány tagjai a szövetségtanácsban akkor sem kaphattak szót • szavazás lebonyolítása alatt r>. közlések céljából. A régi birodalmi gyűlés házszabályainak 43. §-á ezt kifejezetten kizárta. Midőn Bismarck hercegnek égy szavazás folyamán megadták a szót,ezt akkor különleges kivételnek deklarálták. A lirodalmi kormány a birodalmi alkotmány 33. cikkelyére hivatkozik, figyelmen kivttl hagyja azonban az utolsó mondatát e cikknek.amely szerint a Kormány képviselői alá vannak vetve az elnök rendfentartő hatalmának:*), Göring birodalmi gyűlési elnök, tehát az alkotmány szövege szeiint.de egyszersmind minden parlamenti gyakorlat szerint sem volt felhatalmazva arra,hogy a birodalmi kancellár na k megadja a szót, miután a szavazás már m gkezdődött. Izgatott vita támadt azután arról a módról,ahogy a sajtó következtetéseket vont le a birodalmi gyűlés elnökének a birodalmi elnökhöz intézett első levilében • az udvariassági • kifejezések hiányából. A vitában Göring elnök és a hannoveri nemet nemzeti Schmidt képviselő vett részt. Göring elnök a kormány résZérol % szubvencionált sajtóról beszélt. ErrB Schmidt képviselő k^rte,közölje, milyen sajtóra gondol a birodalmi gyűlés elnöke. Schmidt képviselő ezenkívül a birodalmi gyűlés elnökének élénk levélváltását és - mint mondotta - az 1883 évi házszabályok között végzett ásatásaitágyutüznek nyilvánitot ta, hogy reményt elen helyzetéből menekülhessen. Schmidt meg egyszer megállapította, hogy a kancellár szólásra jelentkezett mielot£ a szavazás folyamatban lett volna. A centrum párti víogmann, képviselő most a következő határozati javaslatot terjesztette elő: "A népképviselet jogainak védelmére alakult bizottság a birodalmi fi^elnoknek a birodalmi gyűlés elnökéhez szpptember 13-án intézett levele ügyében a következőképen foglal állást: A birodalmi gyűlés szeptember I2-iki gyűlésén a birodalmi gyűlés elnöke a szavazást a komanista indítványok fölött megnyitotta, mi előtt a birodalmi kancellár szólásra jelentkezett volna. A házszabályok és a fönnálló parlamenti szokásjog alapján a birodalmi gyűlés elnökének a szavazás megnyitása utnn nem szabad valakinek a szot mgeadnia, a kormány valamelyik képviselőjének sem. A szavazás folyamatának az'eredmény megállapításalg és kihirdetéséig törtónt félbe nem szakítása, tehát megfelel ugy a birodalmi, alkotmrjivnak,njjit a házszabályoknak.* Á birodalmi gyűlés feloszlatásáról szóló'rendeletet •a szavazás'alatt . Aj&yezték a birodalmi elniík asztalára. ~~'.,M szavazás eredményének /a szükségrendiletek érvénytelenítésére tett indítvány elfogadása és a bizalom megvonása a kormánytól/ nincs államjog í hatály a, mert időközben a birodalmi gyűlést feloszlatták. E szavazás altalános politikai jelentőségét- - azt. hogy 512 szavazatot adtak le a Papen-kormany allén - ez egyáltalán nem érinti. M j írank nemzeti szocialista képviselő kijelentette,hogy frak-' ci°ija egyetért a Wemann-féle határozati javaslat első két bekezdésével, de a harmadik bekezdéssel nem. Változatlanul azon az állasponton van, hogy a kormánynak a ránézve megsemmisítő szavazási eredmény alapján vissza Idlett volna lépnie. Azzal sem ért a n.mzeti szocialista frakció . egyet,hogy a birodalom ilnöke a német nép szilárd akaratával ellentétben továbbra is támogatja és ~ .. ....b; x megtartja a Papén kormányt. "ÍJ i- T° r gl e:í kommunista képviselő a Iggmann-féle határozati javaslatot télies meghátrálásnak nyilvánított a. A centrum és a nemzeti szoci,?4" tak ^2^**1 KOimromisszumba mindent belefoglalnak,amit a kormány kimru JPolvt .k«v. / ö 1
