Napi Hírek, 1932. szeptember/1

1932-09-12 [0281]

A német nemzetiác magatartását ugy értelmezték, hogy a kormánynak lehetőséget akartak nyújtani még a most nanirenlen álló szavazás előtt, tehát a birodalmi elnöknek a többségi pártok képviselőivel bejelentett megbeszélése előtt is feloszlatni a birodalmi gyűlést , ^ /gyűlési Göring, a birodalmi gyűlés elnöke, már ujb^ól megtgátatta az ülést, midőn egy másodperccel később a birodalmi kancellár megjelent. Papén feltűnően mutogatta a vörös aktatokot, amely a háború előtti időből mint a feloszlató rendelet hagyományos borítéka volt ismeretes. A birodalmi/elnök nvomban kijelentette, hWy a napirendet a kommunista indítvány széria :i}si*t. . megváltoztatták ós azonnal megnyitotta az együttes névszerinti szavazást a szükségrendelet és a bizalmatlansági indítvány fölött. Papén felemelkedett helyerői és kézfelemeléssel szólásra jelentkezett. A birodalmi, gyűlés elnöke ezt tudatosan nem vette észre és midőn a;e birodalmi kancéllá* ,a,birodalomgyülési elnök asztalánál szóbelileg előterjesztette jelentkezesét, Göring ki jelentette, hogy szavazás alatt nem adhatja meg a szót. Ekkor a birodalmi kancellár kibontotta a vörös táskát és az elnöki asztalra tette a feloszlató rendeletet, Göring félretolta azzal a megjegyzéssel, hogy a szavazás alatt nem foglalkozhatik más dologgal. A teremben természetesen tudták, ^hogy mi fog történni es a legélesebb ellenzék kppviselői *unyosan ezt kiáltották a kormány felé: "A birodalmi kancellár elkésett!" "Megrohanási kisérlete meghiúsult." A birodalmi kormány tagjai erre elhagyták a termet. A szavazás eredményekép r

az elnök közölte, hogy a szükségrenáélet felfüggesztése ós a bizalmatlansági szavazat mellett 5l3-an szavaztak, ellene 32-en ós 5 képviselő nem szavazott, A házszabályhoz való szólásnál/,amelyet a német nemzetiek és a kommunisták vezetői kértek, Göring nem tett eleget. A házszabályok szerint erre nem is volt köteles. A ház feszült figyelme közben kijelentette, hogy az alkotmány órtelmób on a szavazás alatt nem köteles megadni a kancellárnak a szót, vagy pedig a szavazást megszakítani az időközben átnyújtott feloszlató rendelet felolvasásával. ' . Hőst azonban ez a feloszlató rendelet tárgytalanná vált, mert oly kormány kancellária irta alá, akivel szemben a .birodalmi gyűlés túlnyomó többsége bizalmatlanságát fejezte ki

f amely tehát az alkotmány értelmében már nincs hivatalban. A többség viharos helyeslése mellett kijelentette továbbá Görirg elnök, hogy az alkotmányt és a népképviselők jogait magóvja, a birodalmi elnököt pedig a szavazással teremtett helyzetre való hivatkozással felkéri a feloszlató rendelet visszavonására. Göring elnök azzal is kifejezést adott a feloszlató rendelet elnemismerésének, hogy keddre a birodalmi gyűlést uj ülésre hivta egybe. Ezzel alkotmány jogi'konfliktus tört ki a birodalmi kormány és a birodalmi gyűlés többsége'között, A birodalmi kormány az elnök eljárását alkotmányellenesnek tekinti. Azon az állásponton van, n gy a birodalmi gyűlést a

#

birodalmi alkotmánynak megfelelően oszlatták fel és hogy a már feloszlatott birodalmi gyűlésnek uj ülésre való összehívása ellentótben all az alkotmánynyal. £ birodalmi gyűlés ellenzéke az állam jogi konzekvenciák megítélésé ben nem egységes. A szociáldemokrata frakció mar kijelentette, hogy a U rodalmi gyűlést;—

v

„. .'.1..' ': feloszlatóttnak •' tekinti és ezért s '-..r..r . .. :rb: pártvezérek tanácsának keddre egybehívott ülésén és ennélfogva a birodalmi gyűlés esetleges ülésén sem vész részt. Az állampárt négy képviselője, akik a szavazásban"nem vettek részt, kijelentették, hogy a hazf eloszlató grendelet indokolását alkotmány jogi la? lehetetlennek tartják, azt az indokolást tudniillik, hogy a birodalmi gyülegt~JíeloszTatJáTc) mert attól kell tartani, hogy elveti a szükségrendeletet. f

" .minthogy a cent rumfrakció is'kijelentette, hogy felfogása szerint a birodalmi'gyűlés l

^

r>

.. feloszlott, a birogalmi gyűlés elnöke lemo dott arról, hogy egybéhivjat a pártvezérek: tanácsát ós ehelyett'a pártvezérek megbeszélését hivta össze. A legközelebbi napok megmutatják, hogy az alkotmányjogi konfliktusnak lesz-e egyéb következménye, mint az uj választások kiírása. /MTi/