Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-07 [0281]
T§ S t r e s a , szeptember 7. /Havas/ Georgss Bőmet, a francia delegáció elnöke az értekezlet"ma délutáni ülésén hosszabb beszédben ismertette a francia delegáció felfogását. ' A Közép- és Keleteurépáían uralkodó válság okait taglalva, utalt arra, hogy egyfelől a mezőgazdasági termékek ára mélyen lehanyatlott, másfelől vámsorompókkal, korlátozásokkal és iparvédelmi intézkedésekkel bénitották meg az árucserét. Mind a két körülmény különös sulykai érezteti hatását Európának ezen a vidékén, aaalynek államai egyrészt túlnyomóan gabonatermelők, másrészt ^gazdaságilag szorosan egymásra vannak utalva. Hozzájárul a válsághoz az is, hogy ui államokról van szo, amelyeket nem táplálnak az'idegenben elő kivándorlók pénzküldeményei es külföldről be3övő tőkék, úgyhogy csak kereskedelmi mérlegükben találhatnak pozitiv bevételi forrást*. Az orvoslás módjairól Bonnet a következőket mondotta: - Mindenekelőtt á mezőgazdasági válságot kell megszüntetni* Ebből a célból az első teendő, hogy a gabonanemüek árát felemeljék, mert ez nélkülözhetetlen előfeltétele az éraékelt államok talpraállásának* Erre vonatkozó javaslata azon alapszik, hogy az importáló államok létesLtsenek egymás között mggegyezést az exportáló államok gabonafeleslegének átvételéről és elosztásáról, biztosítsanak továbbá preferenciális vámkedvezményt e felesleg számára. Ez automatikusan maga után t vonja majd a gabonanemüek árának emelkedését- s a gabonanemüek európai piacának megteremtését. Ez az iljárás nem okoz hátrányt a tengerentúli államoknak, mert Európának ezen a vidékén nincs szó túltermelésről. Bonnet megállapította, hogy a preferenciális_ rendsz-r, ' amelynek• elve ma már vitán felül áll,'eddig még csak tökéletlenül -valósult meg. Az eiéámény azért maradt el, mert a rendszer alkalmazását kétoldalú megállapodások létesítésének rendelték alá, ami ellen a tengerentúli államok természetesen tiltakoznak. Ezt az ellenállást sokkal fcönyebben küzdhetik le akkor, ha ezeket a'rendszabályokat kivételeseknek nyilvánítják és átfogó alapon é$itik ki. Bonnet tehát azt ajánlja, hogy többoiaaiu megaiiapoüást létesítsenek, ami magában foglalná valamennyi exportáló és importáló államot* , Ami az árucsere .akadályait illeti, bizonyos, hogv ezeket nem enet egyik napról a másikra megszüntetni, de üdvös lépest tennének.ha beszunte nék a Korlátozó rendszabályomat, másfelől pedig fokozatosan mérsékelné': a vámtételeket. ° _ . A válság harmadik okának kiküszöbölésé-babban keresik, aogy dinaeneke-.őt törekedjenek aktívvá tenni az ujfállamok kereskedelmi menieget. Ha az ertekezletén sikerül olyan rendszabályokat megállapítani.-., amelyem ezt előmozdítják. akkor a bizalom ismét feltámad és a megfutamocoút tőkék hamarosan újból visszatérne;. , Hangoztatta, hogy a na dasági-probléma szoros összefüggésben alt a pénzügyi es a valutaris problémával. Egészséges pénzügyi port'kára van szükség es nem szabad visszatérni arra a kölesönpo 111-kára. amely terieqelmükben es tartamukban ismeretlen nagyságú deficitek betömésére szolgai. Sz a politika, mint a tapasztalat bizonyít ja, kalandos kockázatot jelent a kölesöntnyújt óknak és nem biztosit tartós megkönnyebbülést a kolcsönvevőknek. , A francia delegációnak az a meggyűződóse, hogy az általa ajánlott rendszabályok réven az adósállamok eleget tehetne':- vál'alt kötelezettségei .a.ek. Ez a leghatályosabb módja a bizalom felélesztésének s ezen a módon biztosit/hatják a tőkék visszatérését. . Befejezésül óvást emelt az ellen, hogv az értekezlet napirend jón lévó _kad.es emet a gazdasági vilánértekezlethez utalják át és felhívta • a jemen^evő.delegációkat, hogy együttes megértéssel keressek a megegyezést. Á .francia delegm$cuótél - mondotta - távol áll minden politikai siám?tás es nem köti ne magát előre bizonyos elvekhez. Nem programot vagy tervezetet óhajt tehát előterjeszteni, hanem gondolatokat ve-' ^epfel, amelyen felett a legszélesebb mederben indulhat meg a vita.
