Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-06 [0281]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi tiszt érnek ós dr. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternek kiváló* odaao. ássál és fáradhatatlan b.izgalommal teljesitcit'szolgálatai/*elismerésóul az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta, A magas kitüntetésről szóló kormányzói kéziratokat a Budapesti Közlöny szerdai száma közli. Dr; vitéz keresztes-Fischer Ferenc belügymi iszter 1861-ben Pécsett született. Tcnulmanyait az ottani cisztercita főgimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen végezte. A fővárosban szerezte mgg ügyvédi oklevelét ós utána ügyvédi gyakorlatot folytatott. A háború alatt mint önkéntes telj ősit orv szolgálatot a 69. gyalogezrednél és vitéz magatartásáért a nagyezüst és két kisezüst vitézségi érmet kapott. 1921 októberében nevezte ki a kormányzó Baranyavármogyo r és Pécs szabad királyi város, majd 1SB5* decemberében Baranya-pécsi 'főispáni állasának érintetlenül hagyása mellett Somogy vármegye főispánjává.'A három törvényhatóság főispánságat megszakítás nélkül 19tíl augusztus 24.-óig viselte, amikor belügyminiszterré nevezi ct ot ott ki. Főispáni állásában teljesített • kiváló szolgalatai elismeréséül 1926 októberében részére'a kormányzó a II. osztályú Magyar Erdőmkorosztót a csillaggal adományozta. Az országgyűlésen a rétsági választókerületet képviselt- • Dr.¥itéz Keresztes-Fischur Ferenc belügymi iszter szakavatott kézzel nyúlt azokhoz a föladatokhoz, amelyek állásának elfoglalása > alkalmával a közigazgatás és a közrend terén reá vártak. A közrend biztosítása mellett egyik legfontosabb funkciójává tette az országos közigazgatás tökéletesebbe és gyorsabbá tételét, úgyhogy épen ezért a minisztertanács cihatarozásából őt nevezte ki a miniszterelnök a közigazgatás, átszervezése. egyszerüsitése ós ezzel kapcsolatban a tisztviselői létszámcsökkentés végett alakított és a kormány tagjaiból, valamint azok hedy ott csőiből álló bizottsaelnökévé. A belügymini zter kitartó és céltudatos munkásságának ezen a téréi máris nagy jelentőségű eredményei vannak. * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter 1874-ben születő ct izolnokon. Középiskolai elvégzése után Budapesten, Lipcsében és Londonben végezte az egyetemet, ahol különösen nemzőtgazdaságtani és statisztikai tanulmányokat i oly tátott. Tanulmányút jer ól házatérve 1905-ben a kereskedelemügyi minisztérium szolgálatába lépett, ö készítette cl annakidején az ipari és gyáripari termelési, valamint a baleseti és sztrájkstatisztikát. ^ 1906-ban a statisztika magántanára lett a budapesti egyetemen, 1907-' bon pedig kinevezték a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanáráv • 1917-ben a budapesti tudományegyetem statisztikai tanszékére nyert kinevezést és iidvari tanácsos lett. Kora ifjúságától kezdve szorgalmas müvelője' a tudoma yos irodalomnak. "A statisztika elmélete", "A városok fejlődése", "Magyarország népességi statisztikája", "Az ipari népessé.? statisztikája". "A gazdák és mesteremberek pusztulása", "Nép os föld" cimu munkái tudományos körökben nagy elismerést arattak. Mint a kolozsvári tudományegyetem tanára vezet ős zercpot vitt Erdély közéletében ós egyik "ttv. oszlopos taeja volt a kolozsvári függetlenségi és 48-as partnak". Tíz éven át jelentékeny szerepet töltött bc Kolozsvár ( törvényhatósági bizottságában is. Az első nemzetgyűlésbe a szolnoki válásztókoraiét küldötte be egyhangú választassal ós előadója volt i f ölároform törvény javas latnak. Szmrocsanyi György lomon asa utan 1921 februárjában az első nemzetgyűlés alelnöke lett. Az országgyűlésen is annak megalakulása óta állandóan a szolnoki kerületet képviseli. Mint képviselő évaken át elnöke volt a képviselőház pénzügyi /o írott s agának, ámult évi augusztus 24.-én mcgal±ult' kormányba nevezte ki a kormányzó Kcroskodclcmügyi miniszterré. Miniszteri állsában logiobb törekvése a gazdasági világválság ütközői közé került magyar ipar és kereskedelem éle tle hot őségéinek biztosítása, a magyar ipari gyárimányok kivitelének fokozása 6a az, hogy a jelenlegi nehéz"viszonyok között olyan keres rcdclmi megállapodások létesüljenek/ amelyek a magyar termelésnek a mindinkább elzárkózó külföldi piacokon való külföldi térfoglalását megvalósítsák.Az utóbbi időben kötött külföldi kereskedelmi megállapodások le-jobb biso yitékái'annak, hogy Kenéz ala Jörokvosoi nam a . arcn is a a „la orcdmöunvel láttak.
