Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-05 [0281]
^Nyíregyháza, szeptember 5* Az Alföldi Bizottság itt megtartott vándorgyűlésén Klebelsberg Kunó gróf volt vallás- és közoktatásügyi miniszterja következőt ; 1 mondotta: t ±-t^fyjJC Minden államszerkesztósnek és államópitésnek egyik leglényegesebb alapelve az, hogy az á3,lam és az állam egyes részeinek szintje között arány legyen, mert az állam epületének egyes részeiben mutatkozó igen nagy elterés megbőszül ja magát., Aki ismeri ennek az országnak közállapotait, aki beutazza Magyarország egyes részeit /sajnos, igen kevesen utazzak be, mert sok magyar, ember van, aki jobban ismeri például Salzburgot, mint a saját országát/, annak el kell ismernie, hogy az Alföld az ország,többi részeivel szemben hátrányos helyzetben van és ezon segíteni kell*, Évekkel ezelőtt a porosz kultuszminiszter látogatást tett Magyarországon ós én akkor körülvezettem őt az ország egyes részeiben. Eljöttünk Szabolcs megyébe is és felhívtam a porosz kultuszminiszter figyelmét az Alföld egyes részeire. A porosz kultuszminiszternek különösen az alföldi utak rendezettsége ragadta meg a figyelmét. A látogatást később viszonoztam és akkor o/vezetett engem Németország egyes részein keresztül. Amikor ^ott körüljártunk, akkor szereztem tudomást olyan szervezetről, amely államilag megszervezve önkormányzattal rendelkezett s módjában volt felemelni szavat egé^sz Westfalia vagy más országrészek érdekében. Ilyen fejlődós Magyarországon is volt, mert tudjuk, hogy,a régi országgyűlések tagjai külön-külön, a dunáninneni, dunántúli, tiszáninnoni és tiszántúli vármegyék letárgyalták az őket érdeklő egyes pontokat és csak azután tereltek azok a plenáris ülés elé. Magyarország szorvezoto régóta centralizálva lett s azóta a képviselő például csak a maga^körületót és kerületének érdekeit képviseli. Nálunk igen elterjedt szokás az, hogy egyes omborek nagy tömegek nevében szólalnak fel, hivatkozva arra, hogy ők cnyi és ennyi ezer ember nevében beszélnek, de ha megkérdik tőlük, kik azok, akik érdekeik képviseletevei megbíztak őket, akkor kitűnik, hogy csak a maguk véleményét 'toltak fel es igyekeztek azt a nagy tömegek véleményeként feltüntetni. Ezek a gondolatok vezettek bennünket arra, hogy próbál.iunk meg ogy.W ö t«*,!?H?Íff 8 *®?* kifejleszteni, melynek tagjai minden : v politikai pártállástól menten felemelik szavukat, akiket nem lehet sarokba szorítani és akik beszélnek az Alföld érdekében. Szükséges, hogy legyen egy szervezet, mely nem mandátumot kér a néptől, hanem erőt afcar hozni a vidéknek. Ilyen szervezetnek szántuk mi az Alföldi Bizottságot, amely megyóről-megyére, yarosról-varosra elmegy, mindenütt tájékozódik a helyi szükségletek fel£L es ebből megcsinálja az Alföld szükségleteinek a képét es felemeli szavat a képviselőházban, a felsőházban s bármely más illetékes helyen, amely alulról felfelé kapván megbízatását ós erejét, olyan dolgokat fog megcsinálni, amelyek megfelelnek az Alföldi Bizottság működéséhez fűzött várakozásunknak. Hogy ezt az országos tervet előmozdíthassuk, az Alföldi. Bizottság ugy szervezkedik, hogy megyéről-megyére, városrólyarqsra jar, ott megalakul a helyi bizottság, az kiküldi azután a maga tagjait s ezekből alakul meg az országos bizottság, amely beszélni fog az egész Alföld nevében. , az *j> , Ma f ' •• világhelyzet olyan, hogy/első sorban a gazdasági kérdések állnak es az Alföldi Bizottság programmja is ennek megfelelően elsősorban a gazdasági kérdések megoldására irányul. , , . , •', , ' , • » ennek a mozgalomnak a vezetesot barátaim kívánságára azért mertem magamra vállalni, mert ahhoz, hogy valaki valamire vállalkozzék, nem ambíció kell, hanem aktivitás es csanakkor lehot egy üggyel foglalkozni, ha az ember egyszer mar annak szolgalatában volt.lTiz éves miniszterségem alatt főtörckvésem az Alföld művelődési viszonyainak rendezése volt. Működésem alatt Szabolcs varmegyében 376 iskolát létesítettem; kár, hogy többet nom állt módomban lotesitem. /Folyt .köv./
