Napi Hírek, 1932. augusztus/2
1932-08-30 [0282]
r § P á i i s , augusztus 30. Ovicdoból jelentik, hogy az asturiai bányász-szakazervozot kimondta az általános sztrájkot állítólag azért, meít a munkaadók a személyzettől szombon elvállalt bizonyos kötelezettségeiket nem tartották bo. /MTI/ r Boriin, augusztus 30. "Németország biztonságáért" cim alatt Sohloiohor birodalmi hadügyminiszter cikkot irt a loszerolési értekezlet első szakaszának eredményeiről. A miniszter többek között kifejti, hogy Horriot élésen körvonalazta a loszerolési értokezlot célját 1932. július 23.-án tett kijelentésével, amely szorint Franciaország nem csupán sajátmagának követoli a biztonságot, hanem valamennyi nemzet számára. Ha. azonban a francia politika ezt a célt népszövetségi ogyozményeki döntőbíráskodás és nomzotközi segélynyújtás kerülő utján akarja elérni, ugy emögött nemcsak Franciaországnak az az igénye rejtőzik, hogy ismételten el akaija ismortetni 1919-ben megteremtett hegemóniáját, hanem ez a követelés ellentétben áll az értekezlet alapgondolatával is, amelyot elnevezése félreérthetetlenül kifojoz: "Értekezlet a fogyverközesek leszállítása és korlátozása ügyébon". Ennek a célnak az elérésére nincs más ut, mint valamenynyi nép ogyonlő nomzoti biztonságának megvalósítása az erősen folfegyvorzott államok leszereléso utján és kiküszöbölése annak a méltatlan állapot- • nak, amely a hatalmakat kotté választja kiváltságos és jogfosztott államokra* A genfi tárgyalások eredményeinek méltányos megítélésére kót mértékadó szempont szolgálhat: olőször az a kérdés, hogy mi történt a legutolsó félosztondőbon a loszorolós érdekében, azután az .a szempont, vájjon az eredmény tekintettel volt-o és mennyiben az egyenjogúság alapelvére.'la a július 23.-i határozat első részét megfosztjuk a díszítő jelzőktől, az az óhaj marad belőle, hogy "végre kell hajtani a ^.árazfölaij tengeri és légi fegyverkezés lényeges 1_ • leszállítását" és hogy 'b. főcél a támadóészközöiv csökkentése". Szükség volt-o - kérdezi Schloicher miniszter - valamennyi államférfiú és a szakértők seregének közreműködésére, hogy hat hónap alatt * rátaláljanak ezokre az alapelvekro? Tizenhárom esztendőnek kellett eltelnio, hogy "cel"-ként tűzzék ki a támadóeszközök csökkentését, noha a győztes hatalmak loszerolési specialistái már 1919-ben a békeszerződésekben hiánytalan listáját állították össze a támadófegyverólmok, amelyeknok kiküszöbölését a volt középhat almáknál ki is kény szőrit ették? Egy pillantás a határozat konkrét leszerelési javaslataira megerősíti a kétségokűt, amelyokot a bevezető mondatok keltettek. A határozat megelégszik azzal, nogy kilátásba holyezi a légi támadóiogyvereknok a polgári lakossággal szemben való használatának t eltiltását. A légi bombázás teljes megszüntetését a katonai léghajózás számszerű korlátozására nézve létrejött megegyezés és a polgári léghajózás internacionalizáliáánalí: féltetőiétől teszi függővé. A július 23.-i légi leszerelési javaslatok megvalósítása Németország halálos légi veszélyeztetettségét a legkisebb mértékben sem csökkentené, ellenben ujabb béklyókba verné a német polgári léghajózás békés közlekedési eszközét, t ' A határozat kézzelfogható eredményeként csupán két pont mutatkozik, ezek is több mint kétes értékűek; A vegyi és bakterium-háboru eltiltása csupán ujabb elismerése a 34 állam, köztük valamennyi európai nagyhatalom által már 1925.-ben ratifikált ilyenórtelmü ogyezménynek. 1 fegyverkezések szüneteltetésének 1932, november 1.-től számított négyhavi meghosszabbítása pedig a gyakorlatban nem jelent ogyebet, mint meghosszabbítását annak-az állapotnak, amelynek megszüntetését tűzte ki céljául az értekezlet . A leszerelési értekozlet első szakasza sommifélo észrevehető haladást nem jelent az általános leszerelés irányában. A íuliüs 23.-i határozat nemcsak hogy figyelmen kívül hagyja az egyenjogúságot, hanem ellenkezőleg egyes államok méltatlan külön elbánásban való részesítésének folytatását célozza. /Folytatása következik/
