Napi Hírek, 1932. július/2

1932-07-27 [0279]

/33~as bizottság ülése. I. folyt?tás/ őrgróf Prllavicini György hangsúlyezta. hogy miután t rendet mar megjelenése után került •?, bizottság elé, esek kifog solni lchot a kereskedelmi kormány előrelátásának hiányát. Már r mult évben a doviza­. kori tozás elrendelésekor szükséges lett volna figyelmeztetni a külföldi vasutakat axr;:, hogy miután nincs médunkb-n valutában visszatéríteni r>, fuv rköltségoket, a külföldi szállítmányokat csupán r magyar határi^ vo,gyékfel bérmentcsitve. Ez a mulasztás nemcsak adósságokba sodorta a MA?~ot, nanem sok visszaélésre is adott alkalmat- főleg a román kukorica­behozatal alkalmival. Ennek ez állapotnak is csak ez év februárjában vetett véget s kormány. Kost e külföldi vasutak nyomására állott be az a helyzet hogy r külföldi feledének ez országhrt-írigj. bérmentesíteni kell o kildeményekot. A rendelet első pergrr.fusa lehetetlenné teszi az importőrnek, hogy legális uton tidja megfizetni a fuvardíjakat, tehát szinte kényszeríti őt a valutának illegális beszerzésére. Arr- kéri p gazdasági tárcák minisztereit, hogy r lövőbon az ilyen fontos közgaz sági kérdéseket ^több / előrelátásul kezeljék. & e, Biró Pálnak aggályai vannak a ren élettel szembon, amely az áru­forgalom rendes lebonyolításit az eddiginél is nagyobb mértékbon aka­dályozza majd. Megnehezíti a nélkülözhetetlen külföldi nyersanyagok meg­szerzését, a kiviteli törekvések szempontjából pedig különösen veszélyes helyzetet teremthet, kéri a kormányt hogy csak az elkerülhetetlen vég­szükség esetkén élnon az export terén ezzel a felhatalmazással. Lakatos Gyula meghajol az előtt a szükségesség előtt amely a ren­delet kibocsát sá.i-'oz vezetett, mégis felveti azt a kérdést, vájjon a ren:elet nem vezet-e a szükséges Import megdrágításához, s nem teszi-e kevésbé ve-senyképessé exportunkat. A rendeletben adott felhatalmazást oly/képen kell kezelni, hogy a belföldi árszínvonalat a legkevésbé érintse. /Folyt, köv./ § L o n d önből jelentik: A washingtoni kongresszus ál-, tal nemrég hozott tkarékossági törvény következtében a^genfi leszerelési konferencia amerikai delegátusainak napidíjait 25 dollárról 6 dollárra­szálitották lo Stimson orelye. tiltakozása ellonére. A tékarókos ságot a katonai kiadásokra is kiterjosz* . ­tették. Jgy például a szökött foglyok elfogás a után jaró dijat, 50 dollárról 25 dollárra szállították lo, s a "szökött katonák beszolgáltatása után ed­dig fizetett 50 dollárt teljéén törölték./MTI./ § 1» o a d o n b # 1 felöntik: A hollywoodi adóügyi hatóságok ^ki­mutatása szerint a leggazdagabblöharlie Chaplin, kinek adóköteles vagyonát 8 millió dollárban, készpénzét 300.000 dollárban állapitot tál: meg. Ot követi Mary Pickford, kinek adóköteles vagyonát 2.350.000 dollárra, idegen ér­tékekbe fjlctotott tőkéjét 180.000, s ingatlanainak értékét 200.0Ő0 dollár­ra becsülték. A sorban harmadik Douglas Fairbanks, kínok értékpapírjait 1.400.000 dollárra külföldi befektetéseit 200.000, ingatlanait 75.000 és lakóházát 70.000 dollárra bocsülik. Hogy a három vezető sztár nemadó­kötelos vagyona mekkora lehet, aziránt Hollywoodban eltérők a nézjfotok. • Harold Lloyd házát- adó S2& mt pont bői 200.000 dollárra, b.,rondozú­sét 40.000, egyéb ingatlanait 150.000 es é: tékpapirjait 175.000 dollárra becsülték. Ellenben Uonstance Bonnett, az egyik legmagasabb fizetésű filmsztár Malibu Beach-i villájának bútorait" csak 200 dollárra, Greta Garbó autóját 225 dollárra, Glória Swanson hárfáját 350 dollárra és John Barrymoro madárházát 500 dollárra becsülték az adokivotőe./MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents