Napi Hírek, 1932. július/1

1932-07-08 [0278]

B é c s,iulius 8. /Magyar Távirati Iroda./ Zsolnay Adolf nagyiparos es az Austria állami dohanybevásárlóintézet elnöke, ma szívszélhűdés követkéz ében meghalt* Zsolnay annak idejéja Abdul Hamid bzuls tan uralkodása alatt megszervezője voltba török donányj öved éknek, s később német, majd osztrák szolgálatba lépett, A háború előtt mint konzul képviselte a volt ..ionarchiái, :: Bérli n, julius 8. /.Tolff./ Papén birodalmi kancellár ma e|tys)ea rádióban beszédet mondott a lausannei értekezlet eredményeiről. Beszédében, amelyet valamennyi >német adóállomás továbbított, a többi között ezeket fejte^tte. {kj»: (<w&> — Lausanneban nem többről és nem kevesebbéről) v „ szó, mint a német nép sorsáról és evvel együtt a nyugati világ jövőjéről. Amikor muakáludjoz láttunk^ teljes tueatába.:. voltunk a német haza zárt és erős t

akaratának, tudatában voltunk annak, hogy oly nép vezérai vagyunk, emslykész^arra, hogy győzelmes harcot vivjon gazdasági, es nemzetim szabadsagáért, ^Eredményes volt-e ez a harc? ^ mi füladatunk az volt, hogy likvidáljuk a multat és a jövőre megszabadítsuk a német népet attól a szörnyű nyomástól, amely minden gazdasegi tevékenységet megbénított, — A bizalom helyreállítása a jóvátételi fizetések teljes kiküszöbölését követ elte, túlmenően azonban arról is volt sz-ó, hogy megtaláljuk a/t az utat, amely a nem-etek bizalmát megszabadítja mi idasoktól, a salakoktól, amelyek következménye volt a Néme-rországra nehezedő elviselhetetlen gazdasági t eher,Szilárdak maradtunk, mert éreztük a felelősséget hetvenötmillió emberért és mert tisztában voltunk az<al, hogy ha elveinktől eltérnénk, akkor Németország és a világ még mélyebben belekerülne a szerencsétlenségbe, amelyből kivezető ut alig vo/$lna lehetséges , ~ Ez értekezlet meghiúsulásának következményei - a b*zalom teljes, reménytelen szétrombolása - oly nagyok és végzetesek lettek volna, hogy^ t • uj szálakat kellett fonni, ^hoz, hogy a lausannei eredményeket értékeli k, szükséges, hogy kissé szemügyre vegyük ezeket a lehetséges következményeket. Az órtekzlet félbeszakítása lehetetlen:ó tett válna Németországban minden gazdasági fellendülést. Nyitva maradt volna a^szankciók lehetősége és lehetetlenné vált volna minden politikai megbékélés, t

főképen a ket elsősorban érdekelt állam. Néne tország és Franciaország között. Az ebből származó gazdasági nehézségek a mélységbe taszítottak volna Németországot. - Az eredmény a következő: A lausannei értekezlet célját a jóvató t lek taljes megszűnt etósej; 11932,julius l.-étől kezdve Némst országnak semmiféle formában nemi jóvátételeket teljesítenie, a Young terve-et elesik, a Hoover-féle kötelezettségeket 1932 julius l.-éig elismertük és telaesiteni fogjuk. Bhez j.-rul bizonyos összeg az európai ujjáépi^ésre.^E köteleze tsegeket azonban hém pontosan megállapított evi részletekben fogjuk fL-eJcni, mint eddig, hanem különleges• hi rodalmi adóssagkötelezvónyekkela,' # amelyeket a világpiacon csak a;<-.kor bocsátanak ki, ha íMent t ország gazdasági egyensúlya ismét teljesen helyreállt. Előbb e birodalmi kötelezvények alapján sem kamatfizetés, sem törlesztés nem kezdődik. Különösen fontos, hogy ha tíz-nkétjeven belül e kötelezvényeket a külföldi piacokon neü sikerül teljesen elhelyezni, a nem jegyzett maradék.teljosen elesik. -Politikai tekintetben a lausannei értekezlet eredménye ^era^. kezdetét jelenti a * népek között . A német kormány végső erő- \W ) feszítésének az az őr telme. hagy utolsó bitnyitekét akarjója adni ama szilárd akaratának, hogy a világ gazdasági újjáépítése érdekében iatbavesse arejéi, , . - Németország nevében mar ma ismételten az egész világ előtt bejelentem Németország igényét arra, hogy az egész világ mint egyenlő jogokkal és egyenlő kötele^ettségekksl bíró oemzetet kez3ÍJ3,/MTi»7