Napi Hírek, 1932. június/2
1932-06-21 [0277]
• • • - * - • - o-o § Z s o 1 a i-e Jttoitta 21# /Magyar ïaviraii Iroda/ Smi&QSm az omágos keresztényszocialista part zsolnai gcártvezetőségi ülésén mondott aefizode részleteíben a következőkre muimtott ráí - Súlyos válsággal küzd ma az egész világ - . Kiutat ke esnek, különbőzé terveket kovácsolnak Európa taloraállitás ára, de sem gardieu, sem Gratz, sem Hantos, sem Benes terve nem uj, mert hiszen már a Paris-környéki békekötések idején rámutatott a magyar békedelegáció azokra a súlyos gazdasági következményekre, amelyeket a békeszerződések magukban r r jtenek és megmutatták az útját is az orvoslásnak. A békekötések hivatal o? aktái szerint, amikor 1920-ban a magyar békedelegáció Parisban volt a kö.vetkező javaslatot tette: Adjon a békekonferencia legalább átmenrtileg módot Magyarországnak arra, hogy megmaradó részei és az elcsatolandó részek között~az árucserét szabadon folytathassa és tegyék lehetővé, hogy Magyarország a t er ül étéből' gyarapodó országokkal speciális jellegű gazdasági megáLlapó'! ásókat kössön. Ezt követeli nemcsak a ki j elölt "határokon belül megmaradó magyar államnak az érdeke, hanem érdeke ez a magyar területekkel gyarapodó országoknak is. - Erre a javaslatra, amely ö preferenciális szerződések gondolatát már akkor intézményesen fe'vetette, a szövetséges és társult hátainak a következő választ adták: A szövetséges és társult hatalmak'nem vehetnek tekintetbe olyan javaslatot, amelynek következménye, az lenne, hogy gazdasári szempontból érvénytelenítené a magyar uralom alól elszakitott területek fels'abaflitását és meggátolná ezeknek" a területeknek a megszerző államokkal való összeolvadását. A békekonferencia ehelyett a békeszerződés 205. cikkében megadta azt a kedvezményt, hogy Magyarország Ausztriával és Oe,ehszlovakiával egyezményeket létesitsen, amelyeknek előnyeit a szövetséges és társult hatalmak a maguk részére nem követelhetik. A békeszerződés 205.'pontja alapján Magyarország és Ausztria számtalanszor kereste a módot ar~a, hogy Csenszlov ákíával'ilyen irányú megállapodást kössön. Ezek a törekvések azonban meghiúsultak Csehszlovákia elzárkózó politikája miatt. Csehszlovákia ugyanis • . , a régi osztrák-magyar monarchia többi népeinek elsorvasztása árán akarta a maga erejét fokozni. Terve azonban megbukott. A gazdasági élet organikus fejlődését nem lehet mesterségesen megkötni, sem átalakítani. Akárhogyan csűrj ék-csavar ják is a dolgot és akárhogyan okoskodik is a benesi és az egyéb kormány sajto, Csehszlovákia ma krizisben v.an, . Ezt legjobban igazolja az is, hogy á francia közvéleménynek az a része, amely maradványa a régi Clemenceau-fele gyülölködési politikának, folyton azt hangoztatja, hogy Csehszlovákián segiteni kell. Már pedig segíteni csak azon kell, aki bejban van. Ezen azonban nem szabad örvendeznünk. A magyarság ma része'Csehszlovákiának s épen ezért tartozik az?al saját magának es faitájának is, hogy igyekezzék segíteni azon, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetből kiláboljon. Hangsúlyozza, hogy a"magyarok a cseh köztársaságban nem nemzeti kisebbség, hanem egy le szaki. tott nemzetiség, egy szétszaggatott többség részei, akik becsületesen eleget tesznek az adott helyzetben törvényes kötelességeiknek. A helyzettel azonban nincsenek megelégedve, mert érzik azt, hogj^ehben az államnata csöke-vényeknek tekintik"őket, " í s a kormány fo célja, hogy kiküszöbölí e ők e-t. ~ Ma már mindenkinek be kell látnia, hogy a békeszerződések nem szerződések, hanem diktátumok voltak. Mindaddig, amig a méltányosság, a szeretjét ós a megértés nem lesz'urrá, a kabtikus helyzet csak fokozódni fog s a nyomor'még súlyosabb lesz. Mindaddig, amig a békeszerződések nem revideál tatnak, amig sz emberi egyenlőség, az emberi méltóság, a fajok szabadsága és a krisztusi szeretet nem lesz úrrá a világon, addig a kultúra elpusztulásának rémé fenyeget. /Fi. V I
