Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-03 [0276]

Grandi ezután emlékeztetett Mussolini hires nápolyi beszédére, amelyben azt követelte, 'hogy a háború tragikus számadás^ alá végre is húzzák mc& a záróvonást. A lausannei értekezlet programmjának nagy terjedelmére való tekintettel Grandi azt a kérdést vetette fel. vaj jon a kormányok elhatározták-c, hogy végül is gátat vetnek a válság folyton növekvő árjának és helyes mederbe vezetik vissza a gazdasági és pénzügyi életerős produktiv tényezőket. Olaszország ? m^ga'részéről mindenesetre ezt a colt fogj° kövrtni a lausannei értekezleten. Délkeloteuróoa helyzete az elmúlt évben felvetődött németosztrák vámunió gondolata '. _ ... és a márciusi francia preferenciáiig osztrák-magyar-jugoszláv-román-cseh vámrendszer gondolatának felvetése óta még lényegesen rosszabbodott, A francia javaslat lényegében átvette az osztrák-német vámunió eszméjének több alao vető hibáját. Az öt állam csportositása igen nehéz, mert érdekéik sok esetben homlokegyenest ellenkezők és non i„ ... egyeztethetők össze a többi hatalommal való pótác gállap odások nélkül. Az öt állam egymás közötti csereforgalma a többi állammal való csereforgalmukhoz képest elonyósző. Lchotetlen a volt Habsburg-monarchia alapján helyre állit ami ;.• ' uj gazdasági egységet,, amclyhoz közbon Srománia, Bcsszarábia, Dobrudzsa, Szerbia és Macedónia területe is tartoznék.; ugyanakkor a francia terv nom vette figyelembe Triesztet és Fiumét, pmelyok az egyetlen/ kivezető utai ennek a nagy gazdasági területnek , Bulgáriával /tongeri / és Görögországgal szemben is igazságtalanul járt öle cl, Olaszország - folytatta Grandi - nom várta mog a jelenlegi nehézségeket, hanom már előbb is arra törekedett, hogy scgitsoU. Az olasz tőke aránylag magas százalékban van mindenütt képviselve, Olaszországnak c torulotOK.ea oisc ronda gazdasági, politikai és pénzügyi érdekeltségei vannak, A Duna-modencében fellépő gazdasági válság valódi oka a nagy világválságban keresendő. Ezt _ körülményt tekintetbe köLl venni és szembe kell nézni a legégetőbb problémákkal. Olaszország a maga részéről minden lehetőt megtesz, hogy a párisi tanácskozást mielőbb megtartsák, A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy valamennyi nemzeti és nomzutközi politika , gazdasági és szociális probléma szorosén összefügg és ezért ezeket a problémákat egységes szempontokból kell tárgyalni, hogy eleget lehessen tenni? a nagy néptömegek jogos követelményeinek, mert ezeknek a néptömegeknek sokszor világosabb fölfogásuk vem érdekeik iránt, mint a kormányoknak és az államférfiaknak, akik bizony igen sokszor még a múltban élnek. Az emberek százmilliói jól tudják azt, hogy békéjük,'munkájuk és kenyerük néhány fontos nemzetközi probléma megoldásától függ. A fegyverkezések, az adósságok és a jóvátételek, Valamint a válság kérdése mindössze epizód, amelynek rolativ formulája non alkatrésze a békének, amely a nemzetközi élet feltételeinek állandó idomulása az egyes országok kebeléből kisugárzó élő erőkhöz. Aki ezeket az élő erőket non ismeri f .1, vagy pedig nogkisérli elnyomásukat, az evvel' nomcsafc, hogy ne:; garantálja a békét, hanca fokozza a kirobbanás veszélyét. Európa tört éne léének legutolsó százada bebizonyította azt, hogy a lord Palraerston által egykor mogbőlyogzott rendszer valóban csúfos bukást szenvedett, A körülmények mindenkitől áldozatokat követelnek, Olaszország a maga részéről mindig elsőnek jelentkezett akkor, amikor Jóakaratról kellett tanúságot tenni. Amikor Anglia modus vivendit javasolt a londoni értekezleten felmerült nehézségek áthidalására, Olaszország lonálisaa és minden fenntartás nélkül elfogadta az 1931 március 1.-én kötött egyezményt, amely ogyóbfcónt nóg mindig várj & mogyaLő&itás"ra."> " /Folyt* köv./